Gazdaság, kultúra, migráció – marokkói lapinterjú Tromler Miklós rabati nagykövettel

Budapest azon munkálkodik, hogy Marokkó és az Európai Unió között kialakult jelenlegi helyzet gyorsan normalizálódjon. Marokkó és Magyarország között a politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok egyidejűleg kapnak új lendületet, és úgy tűnik, a jövő még ígéretesebb. A magyarok nagyra értékelték Őfelsége, a marokkói király nemrégen tett budapesti magánlátogatását, és hivatalosan kinyilvánították, hogy támogatják a marokkói autonómia-javaslatot a dél-marokkói tartományokban, az ENSZ rendezési tervének keretében. Ugyancsak egyetértenek azzal a fellebbezéssel, amelyet az Európai Uniónak a marokkói-EU mezőgazdasági megállapodásról hozott  politikai döntése ellen nyújtott be Marokkó. Nagyra értékelik a marokkói tapasztalatokat is a migránsok integrálásával kapcsolatban.

Kormányaik politikai akaratával támogatva a marokkói és magyar üzletemberek érdekeltek az együttműködés fejlesztésében, s ez már látszik a kereskedelmi árucserefogalomban, ami számottevően növekedett. A marokkóiak Magyarországban kaput látnak Közép-Európa felé, a magyarok pedig Marokkót ugródeszkának tekintik Afrika felé. Annak érdekében, hogy közelebb hozzuk az olvasókat a sokoldalú kapcsolatok gazdag potenciáljához Marokkó és Magyarország között, a L’Opinion interjút készített Őexcellenciája Tromler Miklós úrral, Magyarország rabati nagykövetével, a fiatal, energikus diplomatával, aki erőteljesen hisz a marokkói-magyar kapcsolatok jövőjében.

L’Opinion: Excellenciás Uram! Március 22-én Őfelsége, a Király, magánlátogatást tett Budapesten. A múlt év októberében Magyar Levente úr, a magyar gazdaságdiplomácia államtitkára látogatott Rabatba, és hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a tárgyalásokon alapuló politikai megoldást a Szahara ügyében. Számíthat-e Rabat Budapest támogatására a tárgyalásokon alapuló politikai megoldás érdekében az európai intézményeken belül?

Tromler Miklós: Mindenekelőtt, Őfelsége mintegy egy hónappal ezelőtti budapesti látogatását történelminek lehet tekinteni, mivel első volt a maga nemében. Néhány évvel az után történt ez, hogy Lalla Salma hercegnő és Moulay El Hassan herceg, trónörökös már szintén tettek magánlátogatást Budapesten, amelyet ők igen nagyra értékeltek. Nekünk, magyaroknak Őfelsége magánlátogatása nagyon fontos abban a tekintetben, hogy vélhetően lehetővé tette számára, hogy jobban megismerje országunkat. A magyar fővárosból érkezett összes visszhangból az tűnik ki, hogy Őfelsége igen nagyra értékelte a látogatást, és bizonyos információk alapján arra lehet következtetni, hogy a későbbiekben elképzelhető egy hivatalos látogatás Magyarországon. Ez még nincs megerősítve, de nagyon szeretnénk, hogy megvalósuljon. Szintén nagyon szeretnénk, ha a marokkói kormányfő látogatást tenne Budapesten, és a mi államfőnk vagy kormányfőnk, vagy mindkettő, Rabatban. Úgy vélem, hogy ez jó kezdet az országaink közötti együttműködés megerősítése szempontjából. Nos tehát, Őfelsége magánlátogatása bizonyos lendületet adott a Marokkó és Magyarország közötti közeledésnek, a marokkói és a magyar sajtó egyaránt beszélt róla.

Ami a Szahara kérdését illeti, Magyarország mindig támogatta az ENSZ erre vonatkozó tárgyalásait és hivatalos lépéseit, vagyis mindig síkraszállt a politikai megoldás mellett, amit a két fél elfogad. Tudjuk, hogy ez nem könnyű kérdés, s hogy már 40 éve tart a vita. Természetesen a magyar kormány lépései Európában vagy másutt azt szeretnék előmozdítani, hogy a lehető leghamarabb szülessen megoldás, mert ennek a csodálatos területnek nagyon sok potenciálja van. Mindenkinek az az érdeke, hogy mielőbb megtalálják a megoldást, különösen, mert a migráció és a terrorizmus jeleségei már rémisztőek. Tehát azt mondanám, hogy Magyarország ebben a témában csatlakozik az ENSZ által meghirdetett megoldáshoz.

L’Opinion: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyalásokat kezdeményezett a politikai megoldás érdekében. Ennek keretében Marokkó autonómiára vonatkozó javaslatot tett, amelyet a nemzetközi közösség komolynak és hitelesnek ítélt. Magyarország csatlakozik ehhez a megközelítéshez?

Tromler Miklós: 2012-ben M. Othmani úr, akkori külügyminiszter Budapesten tárgyalt akkori magyar partnerével, Martonyi János úrral. Akkor külügyminiszterünk hivatalosan közölte, hogy Magyarország támogatja a Marokkó által javasolt, autonómiára vonatkozó megoldást az ENSZ intézkedéseinek keretében – azt, hogy olyan politikai megoldást találjanak, amelyet az összes érdekelt fél elfogad, a Biztonsági Tanács határozatainak megfelelően. Ez az állásfoglalás továbbra is érvényben van.

L’Opinion: Múlt év decemberben Budapesten tartották a magyar-marokkói Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság 2. ülését, amelynek során megállapodást írtak alá a két ország üzletemberei az együttműködés megerősítésére és a befektetések ösztönzésére. A hivatalos marokkói delegációt mintegy húsz vállalat vezetője kísérte, akik részt vettek egy B2B tárgyaláson. A két ország közötti árucsere-forgalom volumene egyébként 20 %-kal növekedett 2014-ben 2013-hoz képest, és elérte az 1,6 milliárd dirhamot. Ez a csúcspontja, vagy a kezdete a gazdasági-kereskedelmi gyüttműködés megerősítésének?

Tromler Miklós: Én inkább bizakodó vagyok. 2012 óta, az elmúlt négy évben az árucsere-forgalom folyamatosan növekedett. A múlt évben is jelentősen, 23%-kal. Visszatérve a Gazdasági Vegyesbizottság ülésére, láthattuk, hogy kézzelfogható érdek mutatkozik a két ország részéről. Őszintén bevallom önnek, hogy nem számítottunk ilyen kellemes meglepetésre. 25 marokkói vállalat képviselői utaztak el annak érdekében, hogy részt vegyenek a B2B találkozókon, és 16-an voltak az Abbou külkereskedelmi miniszter úr vezette hivatalos delegációban. Képviselték a vízügyi- és környezetvédelmi-, a kulturális és sportminisztériumot, vagyis mondhatjuk, volt érdeklődés marokkói részről.

Magyar részről 70 magyar vállalat regisztrált a B2B találkozókra. Még a tárgyalótermet is meg kellett változtatnunk, mert a fórum megtartása előtti napokban nem láttuk előre, hogy kicsi lesz a nagyszámú látogató számára. Jelen volt a Maroc Export vezérigazgatónője, a GYOSZ elnökhelyettese, a FIMME (Fémipari, Gépipari és Elektromos Gépipari Vállalatok Szövetsége), az AMDI (Marokkói Befektetésfejlesztési Ügynökség) és az INRA (Mezőgazdasági Nemzeti Kutatóintézet) képviselője is.

A fórum igen sikeres volt, akárcsak a két ország kereskedelmi és ipari miniszterei közötti politikai eszmecsere. Találtunk bizonyos kulcsterületeket a két ország közötti együttműködésben, nevezetesen például a turizmust, mert úgy értékeljük, hogy a turizmuson keresztül javítani lehet a kereskedelmi árucsere-forgalmat. Tehát nem gondolom, hogy az elmúlt évben regisztrált kereskedelmi árucsere-forgalom növekedése a véleltlen műve lenne. Olyan munka ez, amit Magyarország rabati nagykövetsége és az összes résztvevő sikerrel hajtott végre. Nemcsak remélem, hanem őszintén úgy is gondolom, hogy ez a forgalom csakis növekedni fog.

2014-ben 4-5 marokkói üzletember-delegáció járt Magyarországon, és 3 magyar delegáció volt Marokkóban, s ezen a héten jön egy újabb magyar üzletember-delegáció. Anélkül, hogy tévednék, állíthatom, hogy a két ország üzletemberei részéről van bizonyos érdeklődés az együttműködésre. Az érdeklődés tovább növekedett a rabati Magyar Nemzeti Kereskedőház tevékenységének köszönhetően, amellyel szorosan együttműködünk. Azt kell mondanom, hogy ez az egyik legfontosabb együttműködő szereplő az országaink kétoldalú gazdasági fejlesztésében végzett dinamikus munkában.

Politikai aspektushoz kötve mindezeket, egy évvel ezelőtt kormányunk új déli nyitási stratégiát kezdett, pontosabban nyitást Afrika és Dél-Amerika felé. És Afrikában természetesen Marokkó felé. Azt mondhatnám, hogy ez a nyitás egy kissé megkésve érkezett, viszont ez a magyar kormány által nyiltan elfogadott stratégia, és úgy vélem, hogy a jövő egy része itt történik Afrikában.

L’Opinion: Marokkó úgy jellemezte magát, mint kaput az afrikai piacok felé, s a maga részéről Magyarország úgy, mint aki hét országgal határos, s ezek összességükben mintegy száz milló fogyasztót képviselnek. Véleménye szerint a két ország ugródeszkát képezhet egymás számára, hogy elérhessék a szomszédos piacokat?

Tromler Miklós: Úgy vélem igen, és nem csak Marokkó földrajzi helyzete miatt, mert közel fekszik Európához. Úgy lehet tekinteni, hogy Marokkó félig európai, egyrészt a földrajzi közelsége miatt, másrészt az Európai Unióval meglévő együttműködése miatt is – jóllehet egyszer lent, másszor fent. Ez az együttműködés rendkívül fontos az Európai Unió számára, a biztonság és a terrorizmus kérdésénk szempontjából is.

Magyarország, ahogy Ön is hangsúlyozta, stratégiai szerepet játszik Közép-Európában. A szakértők úgy tekintik, hogy Magyarországról könnyen el lehet érni Oroszországot, még akár Oroszország másik végét is, mivel van vasútvonal, amelyen mindenfajta szükséges terméket lehet szállítani Ukrajnán keresztül. Ugyanakkor azért is, mert a múlt évben Magyarországra érkezett a legtöbb közvetlen külföldi befektetés, megközelítően két milliárd euró értékben. A tavalyi rekordév volt, hetven projekt létesült Magyarországon, éppen azért, mert az országot gazdaságilag stabilnak értékelik. Az utóbbi három évben a GDP növekedése 2,5% és 3,5% között változott.

Egy nagy hír, amit be kell jelentenem önöknek az, hogy Magyarország teljesen visszafizette tartozását az IMF-nek és az Európai Uniónak. A magyarok számára ez történelmi pillanat, mert most már sokkal előbbre tekinthetünk. Talán egyike vagyunk azon ritka országoknak, ahol nem növekszik, hanem csökken az államadósság. Úgy vélem, hogy Marokkó politikailag stabil és biztos ország. Gazdasági téren a világ minden tájáról jönnek befektetők, hogy elhelyezzék tőkéjüket, tehát úgy gondolom, hogy ténylegesen lehetséges javítani ezt az együtttműködést, a két ország kölcsönös beruházásain keresztül.

L’Opinion: Konkrétan mit javasol Magyarország Marokkónak ebben az együttműködésben? Melyek a legalkalmasabb ágazatok az együttműködés fejlesztésében?

Tromler Miklós: Tudják, néhány év óta Magyarország olyan szaktudást kínál, nemcsak technológiait, amely igen magas színvonalú. Van egy külföldi diákok képzésére szolgáló programunk, amiről alkalmunk lesz a későbbiekben beszélgetni. Vannak technológiáink, például a vízügyi igazgatási, hulladékkezelési ágazatokban, sőt nagy beruházások megvalósításában, mint a völgyzárógátak építése. Tudják, több nagy folyónk van, köztük a Duna, amely átszeli Budapestet. A mezőgazdaságban is valódi szakértelemmel rendelkezünk, akárcsak a mezőgazdasághoz kapcsolódó vízügyi igazgatásban. Sőt, vannak olyan vállalataink, amelyek most is egészen kivételes megoldásokat javasolnak.

Felvettük a kapcsolatot a FAO-val, hogy letétbe helyezzünk egy eredeti találmányt, amit két magyar mérnök dolgozott ki, egy Magyarországon bejegyzett kutatócsoporttal együtt. Ez olyan öntözési technika, amelynek a tökéletesítéséhez mintegy tízéves kutatómunka volt szükséges, s ami abból áll, hogy az öntözővizet összekeverik folyékony biológiai termékkel. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy 40-50% vizet takarítsunk meg, mindenfajta növénykultúrában, amelynek a talajban vannak a gyökerei. A föld felszívja ezt a vízzel kevert organikus terméket, és nemcsak vegyi, hanem fizikai reakció révén képes felvenni a földben található nedvességet, s azt a gyökerek körül tárolni. Így a növényt két-három hónapon keresztül is nedvességgel látja el. Rendkívüli eredményeket értek el Magyarországon és Közép-Európában. Ezt a megoldást jelenleg Marrákes és Agadír környékén tesztelik, és az előrejelzések eléggé jók.

Egyébként, amikor látom a városfejlődést és a városi infrastruktúra fejlesztését Casablancában, Rabatban, Marrákesben és más marokkói nagyvárosokban, eszembe jut, hogy Magyarország jelentős szakértelemmel és megoldásokkal rendelkezik, amit megoszthat az energiahatékonyság, a közvilágítás, a közösségi közlekedés, a Smart City megoldások, az IT innovációk és az új technológiák területén. Budapest a start-up egyik európai fővárosává vált, ebből fakad, hogy készek vagyunk a szakértelmet megosztani Marokkóval. Ma már van elektromos autóbuszunk is. Budapest smart-city lett, ami azt jelenti, hogy rendelkezünk forgalomtervezési gyakorlattal is. Tudják, Budapest kétmilliós nagyváros. Közösségi közlekedés, forgalomszabályozás, minden, ami együttesen működik, megfelelően összehangolt. Jelenleg sok kapcsolatunk van Casablanca, Marrákes és Agadír kormányzójával (Wali), valamint Casablanca, Fes, Marrákes és Rabat polgármestereivel és a Casa-transport, a Casa-aménagement és az Agence de Bouregreg illetékeseivel. Egyre több a kölcsönös munkalátogatás.

Egy utolsó pont, amit fontosnak tartok megemlíteni az, hogy jelentős szakértelemmel rendelkezünk a sportlétesítmények infrastruktúrája tekintetében. Kormányunk 5-6 éve jelentősen támogatja a labdarúgást. Miért éppen a labdarúgást? Azért, mert 60-as 70-es években a világ élvonalában voltunk. Mára a színvonal nagyon visszaesett, de újra kezd emelkedni. 44 év után, ismét bejutottunk a Franciaországban rendezendő Európa Bajnokságra. Ezen a nyáron ott leszünk. Ez a politika együtt jár stadionok építésével, futballakadémiák létrehozásával. Van egy új stadionunk Budapesten, a Groupama Aréna, amelynek a klubja a Ferencváros. 2015-ben ez elnyerte Közép-Európa újonnan épített legjobb stadionja címet. Mivel nem csak futballstadion páholyokkal, hanem a társadalmi élet tere is, éttermekkel, múzeummal, vállalatok rendezvényeinek helyszíne. Egy kis, 25.000 férőhelyes stadion, mert úgy gondoltuk, hogy ez elegendő egy kiváló hangulatú létesítmény számára. Az emberek azért jönnek ide, hogy labdarúgó mérkőzéseket nézzenek meg, de azért is, hogy néhány órát pihenjenek és szórakozzanak.

2017-ben Magyarország először rendezi a vízisportok, az úszás, a vizilabda és műugrás világbajnokságát. Ennek a sporteseménynek a rendezési jogát a nemzetközi sportszövetségek Magyarországnak ítélték, mert úgy értékelték, hogy elegendő szakértelemmel rendelkezik a sikeres lebonyolításhoz. S még egy utolsó szó a sportról: tudniuk kell, hogy Budapest jelentkezett a 2024-es Olimpiai Játékok megrendezésére. A verseny igen kemény lesz az abban résztvevő többi várossal szemben, amelyek Párizs, Los Angeles, Hamburg és Róma, de bizakodunk.

L’Opinion: A másik oldalon melyek azok az ágazatok és marokkói termékek, amelyek leginkább érdekelhetik Magyarországot?

Tromler Miklós: A turizmus mellett ott van a textil, néhány mezőgazdasági termék, mint például a zöldségek és a gyümölcs, valamint a foszfátszármazékok és a mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek. Úgy vélem, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom potenciálja eléggé bíztató a tenger gyümölcsei tekintetében, mert nekünk csak édesvízi halaink vannak, viszont létezik egy magyar fogyasztó réteg, amely egyre inkább keresi a jó minőségű tengeri termékeket. Az Agadírból és a nyugat-szaharai területről érkező tengeri termékek, amelyek csodálatosak, olyan lehetőséget jelentenek, amit sokkal jobban ki kellene aknázni. Mindez azonban függ a két ország közötti légi összeköttetéstől is. Jelenleg nincs közvetlen légijárat Marokkó és Magyarország között, a termékek legnagyobb része hajón jön. A magyar piacra érkező marokkói termékeket így szlovéniai vagy horvátországi kikötőkben rakják ki, ahonnan a további utat kamionokkal teszik meg. Úgy gondolom, a két ország kultúrájának kölcsönös megismerésével és a turizmussal országaink gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai csak tovább javulhatnak.

L’Opinion: Ennek kapcsán, a marokkói turisztikai miniszter májusban Budapestre utazik, hogy Marokkó mellett érveljen a magyar piacon, annak az új megközelítésnek az értelmében, amely szerint a kelet-európai országok felé kell fordulni. Ön szerint melyek azok az előnyök, amelyekkel Marokkó rendelkezik, hogy felkeltse a magyar turisták érdeklődését, és milyen érvekre hallgatnak a magyar utazók?

Tromler Miklós: Jelenleg szorosan munkálkodunk ezen a Marokkói Turisztikai Hivatallal, nevezetesen M. Zouiten vezérigazgató úrral, aki már többször járt Magyarországon, és tárgyalunk egy közvetlen légijáratról Budapest és Marokkó között. Úgy tűnik, Marokkót érdekli Magyarország földrajzi helyzete. Még arról is szó van feltételesen a tárgyalásokon, amelyek nagyon jól haladnak, hogy nagy az esély arra, hogy a Marokkói Turisztikai Hivatal regionális irodát nyisson Budapesten, esetleg a varsói iroda áttelepítésével. Tárgyalásban vagyunk egy fapados légitársasággal, a Wizzair-rel, amely lehetséges, hogy szeptember és december között megkezdi a szolgáltatást Marrákes felé. Korábban volt charter járat Magyarország és Marokkó között, de sajnos 2012-ben megszűnt. Ugyanakkor ígéretet kaptam az utazásszervezőtől, hogy 2017 tavaszától felújítják a járatot. Ennek ellenére dolgozunk azon a lehetőségen, hogy legyen Casablanca-Budapest RAM közvetlen járat, elsősorban az üzletemberek kiszolgálása érdekében.

Tudják, a magyarok olyan emberek, akik történelmi okokból kedvelik Afrikát. A 80-as években munkájuk révén jöttek Marokkóba, például tanárokként, vagy szakértőkként. Az elmúlt évig, sok magyar utazott télen Egyiptomba, Tunéziába, hogy élvezzék a napot, a meleget. Viszont a terroristák támadásai miatt most más desztinációkat keresnek, ahol sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Való igaz, hogy ez nem teljes mértékben nyilvánvaló, mert a terrorizmus miatt az emberek még mindig tartózkodóak, de Marokkó iránt az érdeklődés egyre inkább mutatkozik. Egyébként éppen ezért van az, hogy a fapados Wizzair légitársaság érdeklődik Marokkó iránt.

Hogy mi érdekelheti a magyarokat Marokkóban? A kultúra! Mindaz a kulturális gazdagság, ami itt van, és amiről szeretem azt mondani, hogy igen sokszínű. Mert ha Tangerból Agadírba megyünk, olyan, mintha egyik világból egy másikba kerülnénk, és ez nagyon vonzó. A magyar turisták nagyon szeretnek belemerülni a régi medinák világába. Van tehát a kulturális turizmus, ugyanakkor a tengeri és a gyógyturizmus is. Önök rendelkeznek a kellemes hammam hagyománnyal. Ezeken túl ott van a cégek kérdése, akik Marokkóba jönnek, és itt rendeznek összejöveteleket, mert azt mondják, hogy az ország stabil és biztonságos, nagyon szép szállodák vannak, ez egy tökéletes hely arra, hogy pihenjenek, vagy ezzel jutalmazzák a jó alkalmazottakat az év végén.

A maguk részéről a marokkóiak érdekeltek lehetnek a magyarországi egészségügyi turizmusban. Nagyon sok termálfürdőnk van, amelyeket a reumatikus betegségekben szenvedőknek javasolnak. Sok-sok országból érkeznek turisták, hogy ezt kihasználják. Ugyanakkor az üzleti turizmus is igen fejlett Magyarországon. Azoknak a marokkói turistáknak, akik szeretnék felfedezni Közép-Európát, Budapest azt az előnyt biztosítja, hogy Bécs (Ausztria) 2 óra, Pozsony (Szlovákia) 45 perc, Prága (Csehország) 5 óra alatt elérhető autóval. Délen pedig ott van Szlovénia és Horvátország. Budapest tehát a keresztúton van nemcsak az üzletek, hanem a turizmus szempontjából is. Nagyon jó nálunk a gasztronómia, sok dolog van, ami érdekelheti a marokkói turistákat.

M. Haddad, a turizmusért felelős marokkói miniszter tehát májusban Budapestre látogat. Úgy vélem, hogy marokkói részről politikai akarat is van támogatni azt a lépést, hogy legyen közvetlen járat, s magyar részről is megvan ugyanez.

L’Opinion: Magyarország élen jár a tudományos és az ipari kutatásokban. Milyen lehetőségeket tud nyújtani az önök országa a marokkói diákoknak?

Tromler Miklós: 2014 óta Magyarország minden évben 100 hallgatói ösztöndíjat biztosít marokkói diákok részére. Ez az úgynevezett „Stipendium Hungaricum” program keretében valósul meg. Ezt a programot 2012-ben hirdette meg Magyarország néhány partnerországgal. A kormányzat célja a programmal nemcsak az, hogy jó oktatást biztosítson a külföldi hallgatók részére, hanem hogy hosszú távon lehetővé tegye a jó és mély baráti és üzleti kapcsolatok megteremtését a küldő országokkal. Tehát Magyarország évente 100 ösztöndíjat biztosít marokkói hallgatóknak a bachelor, master és doktori szintek eléréséhez, vagyis ingyenes oktatást, társadalombiztosítást a tanulmányok idejére Magyarország területén, szobát az egyetemi campus területén, vagy ha az nem felel meg a hallgatónak, a kormányzat 100 euró értékben hozzájárul a lakbérhez a campus területén kívül.

Ezen felül havonta zsebpénzt kapnak, ami 80-100 euró között van a bachelornak, és elérheti a 400 eurót a doktoranduszok esetében. Ez jutalomprogram, tehát alapvetően jó tanulókat keresünk. Azt kell mondani, hogy ez a program pénzbe kerül a magyar kormányzatnak. Tehát a program kulturális szempontjain túl tartjuk magunkat az oktatás magas színvonalához, hogy marokkói részről elégedettek legyenek ezzel a magyar befektetéssel, a marokkói emberi erőforrások megerősítésével. 2014 óta élvezi Marokkó ezt a lehetőséget egy 3 évre kötött egyezmény alapján, ami hamarosan lejár, s amelyet meg kell hosszabbítani.

A múlt héten volt a válogatás. Eredetileg 250 regisztrált érdeklődő volt, aki részt akart venni ebben a programban, de közülük csak 135 jelentkező adta be a dossziéját a Felsőoktatási Minisztériumban, amely elkészíti az előre kiválasztottak 100-as listáját, hogy átadja Magyarországnak. Minden egyes jelöltnek három egyetemet kell megjelölnie, mivel a kérelmeket a magyar egyetemeken meglévő szabad helyek szerint osztják el, ami válogatást igényel. Ha a kérelmezőt az első helyen nem tudják fogadni, átadják a második, esetleg a harmadik intézménynek.

Az oktatás 70%-ban angolul törénik, 20-25%-ban franciául, ami megkönnyíti a tanulást a marokkói hallgatóknak, akik nagyon jól boldogulnak az angollal is, mivel nagyon könnyen tanulnak nyelveket. Az idén hárman választották a nulladik évfolyamot, vagyis egy évig intenzíven magyarul tanulnak, hogy ezen a nyelven sajátítsák el az ismereteket.

L’Opinion: Néhány év óta a nemzetközi színtér megfigyelői bizonyos újraegyensúlyozást vettek észre Magyarország külpolitikájában, ami abból áll, hogy kevésbé ellenséges pozíciót foglal el Oroszországgal szemben, ami nem jellemző az EU-ra és a NATO-ra, melyeknek Magyarország tagja. Marokkó, amely az EU „advanced status”-t élvező partnere és a NATO szövetségese, szintén stratégiai partnerséget épít ki Oroszországgal. Úgy véli, hogy Marokkó és Magyarország együtt tudnak működni egy újfajta el nem kötelezettségi politika meghirdetésében?

Tromler Miklós: Történelmileg Magyarország jelentős kapcsolatokkal rendelkezett a Szovjetunióval. A magyarországi rendszerváltás ellenére nagyon sok terület van, amelyeken erősek maradtak a kapcsolatok Oroszországgal, például a gazdaságban és a kereskedelemben. A Magyarországon felhasznált gáz nagy része Oroszországból érkezik, a Déli Áramlat vezetéken, Ukrajnán keresztül. Két évvel ezelőtt szerződést kötöttünk Oroszországgal egy nukleáris létesítmény felújítására és bővítésére, amely már régóta létezik Pakson, és amelyik sok elektromos energiát szállít az országnak.

Politikailag elég sok kényes kérdés van az Oroszországgal való kapcsolatokban. Ugyanakkor gazdasági és kereskedelmi téren, ami egyébként egy olyan szempont, ami véleményem szerint Marokkót is Oroszország felé fordította, számunkra rendkívül fontos maradt. Néhány héttel ezelőtt a marokkói uralkodó Oroszországban járt, abban az országban, amellyel Marokkó több egyezményt írt alá. Úgy vélem, ez annak a jele, hogy Marokkó diverzifikálni kívánja kereskedelmi partnerkapcsolatait.

Ennek kapcsán úgy vélem, hogy minden európai ország, köztük Magyarország is azt kívánja, hogy a Marokkó és az Európai Unió között fennálló jelenlegi helyzet, ami a mezőgazdasági és halászati probléma miatt megromlott, sürgősen rendeződjön, és visszatérjen a normális állapotába. Jelenleg fellebbezés van folyamatban az Európai Bíróság döntése ellen. Magyarország erre vonatkozó álláspontja, amelyet a magyar külügyminiszter marokkói kollégájának hivatalos levelében ismét kifejtett, az, hogy támogatja Marokkót ebben a tekintetben. Jelenleg is vizsgáljuk, milyen jogi lépéseket lehet tenni ebben az ügyben. Magyarország, mint az Európai Unió tagja támogatta a fent említett döntés elleni fellebbezés benyújtását, és a döntéssel kapcsolatos reakciók után is Marokkó mellett vagyunk, vizsgáljuk, hogy milyen egyéb hivatalos lépést lehetne tenni támogatása érdekében. Várjuk az igazságügyi miniszter erre vonatkozó megerősítését, mert ez jogi kérdés.

L’Opinion: Marokkó úgy véli, hogy ennek a jogi döntésnek politikai felhagjai vannak…

Tromler Miklós: Éppen emiatt támogatta az összes európai uniós ország az Európai Bíróság döntése elleni fellebbezést. Most az Európa Tanács előtt van a kérdés, hogy ha támogatni kell a Tanácsot az Európai Bíróság döntése ellen, milyen formában, és milyen mértékben. Már két vagy három ország fogalmazott meg hivatalos nyilatkozatot, amivel támogatja az Európa Tanácsot az említett határozat ellen. Más országok, köztük Magyarország is, keresik a legjobb eszközt támogatásuk kifejezésére.

Ennek az ügynek a keretében jelenleg a mezőgazdaság és a halászat témájában beszélnek a Marokkóhoz fűződő kapcsolatokról, jóllehet ezek a kapcsolatok sokkal szélesebbek és erősen kötődnek ahhoz a stabilitáshoz, amiben jelenleg kitűnik Marokkó. Inkább jobban kellene kezelni a migrációs hullámot, Marokkó az Európai Unió számára fontos szövetséges.

L’Opinion: Magyarországnak a Közel-Keletről érkező migrációs hullámmal kellett szembenéznie, ami számára sok nehézséget okozott, s amelynek kezelését számos kritika ért. Mi az álláspontja országának ebben a témában, s hogyan lehet Marokkó gyakorlata hasznos Magyarország számára?

Tromler Miklós: Ha kissé visszatekinthetünk, a migrációs hullám a múlt év augusztusában érte el Magyarországot. Korábban Magyarország 150.000 migránst regisztrált, akik a határaihoz érkeztek, s az eljárást követve menedékjogot kértek, és elfogadták, mint ahogy azt minden nemzetközi egyezmény előírja, hogy betartják az összes erre vonatkozó szükséges eljárást.

Ezt követően a migránsok igen nagy hullámokban érkeztek, és mindnyájan Németországba vagy a skandináv országokba akartak továbbmenni. Ezek a magyar határra érkező emberek nem akarták magukat regisztráltatni, nem akarták betartani a hivatalos eljárásokat, csak egyetlen dolgot ismételgettek, hogy Németországba vagy a skandináv államokba akarnak továbbmenni. Amikor már ezrével érkeztek, Magyarország úgy döntött, hogy megállítja ezt a lehetőségeihez és a határaihoz képest nagy migrációs áradatot. Nem zártuk le a határokat, a média és az újságok félretájékoztattak a döntés értelméről, csak azt mondtuk, hogy a nyitott átjáró felé tereljük a migránsokat. Igaz, vannak kerítések, de csak azért, hogy azok felé az átkelők felé tereljük őket, ahol működnek regisztrációs állomások.

Már a legelején megmondtuk, hogy a politikai menedékjogot kérő migránsokat, akiknek támogatásra van szükségük, Magyarország jóakarattal fogadja. Helyzetüknek megfelelően humanitárius segítséget nyújtottunk nekik. Egyébként csak zárójelben jegyzem meg, hogy Magyarországon van muzulmán közösség. Ellenben azt mondtuk, hogy a gazdasági bevándorlókat nem engedjük csak úgy belépni országunk területére, ez biztonsági kérdés, és ott van a fenyegető terrorizmus is. Ezen felül, a biztonsági kérdéseken túl, ott vannak a kulturális és etnikai kérdések. Mi azt mondtuk, hogy teljes mértékben betartva a dublini és a schengeni egyezményeket –  ez utóbbi egyébként előírja, hogy tiszteletben kell tartani a schengeni határokat – meg akarjuk állítani ezt a hullámot. Azokat az embereket, akiknek menedéket kell találniuk és politikai menedékjogot kérnek, regisztráljuk, és ezzel követik az eljárást. Viszont a többiekkel kapcsolatban a lehetőségeknek és a rendelkezésre álló eszközöknek megfelelően megpróbálunk rögzíteni egy limitet, s azután, akik nem jogosultak a menedékjogra, azoknak megpróbáljuk megállítani az áradatát.

Az Európai Unió területén szétosztandó migránsok kvótájának kérdését Magyarország határozottan elutasítja, először is azért, mert úgy találjuk, hogy ez nem megoldás. Ma, ezzel a migrációs hullámmal mintegy kétmillió migráns érkezett Európába, akik közül egymillió ötszázezerről senki nem tudja pontosan, hol tartózkodnak, mert nincsenek regisztrálva. Azt feltételezik, hogy ezek közül mintegy 800.000 Németországban van. Úgy értékeltük, hogy ez súlyos biztonsági kérdés, anélkül, hogy előítéleteink lennének a migránsok szándékaival kapcsolatban, viszont van egy követendő eljárás, amivel legálissá lehet tenni a migrációs jogot.

Magyarországon úgy gondoljuk, hogy még ha az Európai Unión belül vannak is bizonyos jogok, amiket az európai jogrendre hagytak, van egy alapjog, ami benne van az egyezményben, ez pedig az Unió minden egyes tagállamának a szuverenitáshoz való joga. Egyébként éppen annak a lehetőségéről folyik vita a magyar parlamentben, hogy a kvóta kérdéséről népszavazást lehessen tartani.

L’Opinion: Ez a migrációs hullám Európában nem hordozza magában azt a kockázatot, hogy visszaüt magára az Unió elvére? Vagyis nem fog erőteljesen visszatérni a nacionalizmus, azzal az ürüggyel, hogy megvédik a szuverenitást és a nemzeti határokat?

Tromler Miklós: Vannak olyanok, akik ezt mondják, de én magam nem hiszem. Az Európai Unió egyik előnye éppen az, s ez volt létrehozásának egyik célja is, hogy biztosítja az áruk, a személyek és a tőke szabad áramlását. Nem hiszem, hogy visszatérünk ahhoz, hogy az európai országok ismét elszigetelődjenek. Sőt vannak olyan szakértők, akik egy szűkített, 4-5 országból álló Európáról beszélnek, de nem gondolom, hogy ez megtörténhet.

L’Opinion: Egyre inkább látszik Európában a nacionalizmus felerősödése.

Tromler Miklós: Igen, de ez Magyarországon éppen kulturális és szuverenitási kérdés. Miniszterelnökünk kijelentette, hogy Magyarország számára az Európai Unióhoz való tartozás nagyon fontos dolog. Viszont Magyarországgal vagy bármely más országgal elfogadtatni olyan dolgokat, amelyeket azok visszautasítanak, s ilyen a kvóta kérdése, nos, úgy gondoljuk, ezt alkalmazni nem jó dolog. Ott van a visszatoloncolás kérdése is. A Dublini Egyezmény szerint, amelyről most azt mondják, hogy nem ilyen hatalmas migránsáradatra lett kidolgozva, azokat a migránsokat, akiknek visszautasították a kérelmét, abba az országba kell visszaküldeni, ahol először regisztrálták őket, miután Európában partraszálltak. Tehát, ha van 40.000 migráns, akiket Magyarországon regisztráltak, és kérelmüket egy másik európai uniós országban elutasították, ezt a 40.000 migráns visszaküldik Magyarországra. Ma ez a rendszer nem működik.

Magyarország a migránsokról folyó vitában hangsúlyozta, hogy a forrásnál kell megtalálni a megoldást. Jelenleg van egy megállapodás Törökországgal, amely próbálkozik ezzel a munkával, mivel amikor a migránsok már Európába érkeznek, nem lehet őket feltartóztatni, tehát a kibocsátó országban kell megtalálni a megoldást, legyen akár politikai vagy pénzügyi. Sok ország, amelyik nem érintett közvetlenül a migránshullám kérdésében, nincs tudatában annak, amivel Magyarország, de Marokkó is tökéletesen tisztában van. Amikor a magyar gazdaságdiplomácia államtitkára Rabatban tett látogatást, azt mondta, hogy Magyarország számára Marokkó, amelyik szintén a migránsok tranzitországa Európa felé, példa a migránsok integrálása szempontjából.

L’Opinion: A kultúra olyan terület, amelyről híres Magyarország. Marokkó, a maga részéről, kitűnik elismert kulturális sokszínűségével. Milyen együttműködést javasol ezen a különleges területen?

Tromler Miklós: Már van kulturális együttműködés országaink között. Magyarországon nincs kulturális minisztérium, nálunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyeli ezt a területet is. Például már szerveztünk Marokkóban koncertet. Nagy szerencsénk van, mert van egy marokkói-magyar zongoraművész, akit Marouane Benabdallah hívnak, akinek a fivére tenor. Ez a két művész, akiknek az édesapjuk marokkói, édesanyjuk magyar, Magyarországon, a Liszt Ferenc Zeneakadémián végezték tanulmányaikat. Ez nagyon szép példája a két ország közötti kulturális cserének. Egyébként a tanulmányi ösztöndíj-programban a Magyarországon tanuló diákok részt vehetnek zenei, kulturális és művészeti oktatásban is.

Egy másik kulturális téma, amiben a két ország együttműködik: nemrégiben két rendezvényt tartottunk a magyar művészetek megismertetésére. Szerveztem egy nagy kiállítást Casablancában, mert marokkói kollégéjának meghívására holnap érkezik Marokkóba a magyar igazságügyi miniszter, és szerettük volna, hogy ő nyissa meg ezt a kiállítást. Azt is szeretnénk, hogy magyar művészek jöjjenek bemutatni a magyar kultúrát az olyan fesztiválokon, mint a fezi szakrális zenei fesztivál, vagy a Gnaouas Essaouirában. És, ugyancsak, ennek a kulturális együttműködésnek a keretében, Marokkó budapesti nagykövetének köszönhetően rendezik meg a marokkói és az arab napokat Budapesten. Úgy vélem, hogy ez a kezdeményezés, még ha nem is tisztán marokkói, nagyon fontos, hogy megismertesse a gasztronómiát, az arab kultúrát, az iszlámot. Az osztrák nagykövetséggel közösen szó van egy bécsi operett bemutatásáról, amelynek témája az osztrák-magyar monarchia idejében játszódik. Tehát mindkét fél részéről vannak kezdeményezések – ezek nagyon szép dolgok, mert a kultúrán keresztül könnyen elérhetők az emberek, s ahol egymás jobb megismerésén kívül nincs más érdek.

A 2016. április 21-én megjelent interjút Bethlen József fordította.