A mexikói „El Proceso” napilap által megjelentett információk szerint Camarénának azért kellett meghalnia, mert felgöngyölítette a CIA részvételének sötét részleteit a nicaraguai kontrák finanszírozásában. A mexikói lap Tosh Plumlee-vel, az egykori CIA-pilótával készített interjújából kiderül, hogy a CIA közelről koordinált Rafael Caro Quintero drogbáróval, akit 1985-ben 40 éves börtönbüntetésre ítéltek Camarena meggyilkolásának kitervelése miatt.
Az InSightCrime – egy, a latin-amerikai szervezett bűnözéssel foglalkozó kutatóközpont – anyagai szerint az történet igazi főszereplője egy hondurasi kábítószer-kereskedő, Matta Ballesteros és a SETCO névre keresztelt légitársasága, mivel Ballesteros volt az egyetlen közvetlen kapcsolat a Guadalajara Kartell és a CIA között.
Mint kiderült, a 70-es évek rettegett kápóján, Ballesteroson keresztül vásároltak hatalmas földbirtokokat és allapítottak cégeket a Medellín- és a Guadalajara-kartellek Hondurasban, illetve rendezkedtek be az észak-amerikai drogpiac terítésére, az egyetlen kellemetlen pont a történetben, hogy mindezt a CIA és a washingtoni külügy tudomásával és belegyezésével tették.
Nem mintha a DEA tiszta lapokkal játszott volna, hiszen köztudott, hogy a drog-ellenes ügynökség operatív tisztjei is dollármilliókat szakítottak a 80-as és 90-es években a kolumbiai és bolíviai kokain szállítmányokból, így az sem kizárt, hogy a CIA és a DEA egyes esetekben konkurens félként jelent meg a pánamerikai drog bizniszben.
Egy 1988-as kongresszusi jelentés arról tanúskodik, hogy a SETCO gépei nem csak a CIA-nak, de az észak-amerikai külügy részére is bonyolítottak fuvarokat, nyilvánvalóan nem légipostával megrakva.
Az 1988-as jelentés szerint a State Department 185.924 dollárt fizetett a SETCO-nak 1986 januárja és augusztusa között, ami bár a közvélemény előtt némileg kínos, ám az drogüzletek volumenét tekitve összeg csak afféle apró pénz, ha figyelembe vesszük, hogy a DEA esetenként több millió dolláros tételeket folyósított különböző drogbáróknak.
Az már csak hab a tortán, hogy Ballesteros – aki ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben – a nyolcvanas években a hondurasi közélet egyik ünnepelt szereplője volt. Üzlettársaival és befolyásos politikus barátaival szívesen sütkérezett a rivaldafényben.
Ám semmi sem tart örökké, Matta Ballesteros csillaga is leáldozott egy idő után. 1988-ban valakinek kezdett kényelmetlenné válni a köztörvényes közszereplő: Ballesterost egy hondurasi-usa akció keretében letartóztatták, most pedig egy szövetségi fegyházban tölti életfogytiglani büntetését.
Az InSightCrime kutatása szerint az észak-amerikai kormány és a Guadalajara-kartell közvetett kapcsolatai mellett a drogüzletek minden bizonnyal befolyásos mexikói politikai körök tudomásával zajlottak.
