Ki hinné, hogy ilyen varázsosan modern város volt Bagdad – az ötvenes években?
Képek a modern Bagdadról, mely egyszer volt, hol nem volt.
Bagdadról sokaknak ugrik be az Ezeregy éjszaka, a mesés kelet. Valamilyen titokzatos világ, túláradó ornamentikával. Kevesen tudják, hogy a mai Irak fővárosának már sok-sok évtizeddel ezelőtt is volt egy nagyon is modern periódusa, letisztult épületekkel. Az Arab Image Foundation képeiből válogattunk néhányat, az 1950-es, 60-as évekből. A fotós Latif al-Ani.
Ez itt a Rasid utca (شارع الرشيد), Latif al-Ani fotóján. Ez volt az első egyenes utca a középkori városrészben, abban az időben készült el, amikor Madhat pasa kampányt indított a város korszerűsítésére. Az elmúlt évtizedekben az utcát kiszélesítették, a házak homlokzati oldalán üzletek jelentek meg, fölöttük irodák és szállodák. Ez lett Bagdad kereskedelmi, üzleti, pénzügyi központja a 20. század első felében. Ami a középkori városból maradt, azt lebontották. A modernizáció áldozatául estek a divatos új épületek mögött megbúvó szűk fasorok, a kertes házak, iskolák, fürdők. A fenti, hatvanas években készült fotón a 14. században épült Mirjan mecset mögött Abdullah Ihszan Kamil és Rifat Csadirdzsi építészek munkáját láthatjuk, az 1955-ben felhúzott, cilinder alakú fhér Burdzs Abboudot.
Az időpont, a fotós, sőt még a helyszín is azonos: a Mirjan mecsettel szemközt, a Rasid utca túloldalán a Rafidain Bank és a Központi Bank épületét látjuk.
Ez is az előbbi épület, más szemszögből. A bankház körül a pénzügyi negyed, 1959-ben járunk.
Még egy pillantás a Rasid utcára.
Ez pedig már egy lakótelep, Mamoun városrész, hatvanas évek.
A pályaudvar, ugyanabból az időszakból.
A Szabadság emlékmű a Tahrir téren. Dzsavad Szalim bronzalakjai diszítik.
A Tahrir, vagyis Szabadság tér.
És végül néhány arc a hatvanas évekből. Shoppingolás.
Ünnepi felvonulás, Eid el Oumma.
A címfotó kakukktojás. 1959-ben készült, vizisízés a Tigris folyón. Szerzője ismeretlen.