A prognózis szerint a kormányzó Partido Nacional színeiben induló Juan Orlando Hernández és Manuel Zelaya volt elnök felesége, Xiomara Castro a legesélyesebbek a kilenc jelöltet felvonultató hondurasi politikai palettán.
Az elemzők szerint a vasárnapi választások zárhatják le véglegesen a Manuel Zelaya 2009-es megbuktatását követő hondurasi alkotmányos válság időszakát.
Az elnöki terminusát liberálisként kezdő, majd balra tolódó Zelayát 2009 június 28-án buktatta meg puccsal az ország hadserege, miután a hondurasi legfelsőbb bíróság és saját pártján belüli ellenzéke sem támogatta azt a referendumot, amelyet az alkotmány módosításáról írt ki az elnök. Az új alapszabály lehetővé tette volna Zelaya újraválasztását, amit kategorikusan megtiltott az akkor érvényen lévő legfelsőbb norma.
A Costa Ricába száműzött Zelaya 2009 szeptember 21-én visszatért Hondurasba és Brazília tegucigalpai nagykövetségén talált menedéket ahonnan hosszas politikai hercehurca után 2010 Január 27-én, Porfirio Lobo megválasztása után egy évre Dominikai Köztársaságba utazott.
A hondurasi elnökjelöltek választási programját legalábbis zavarosnak és kevéssé hatékonyként írják le az elemzők, pedig bőven lenne mit javítani a mintegy 8,5 millió hondurasi életkörülményein.
A korrupció és az országot sújtó kóros szegénység, kéz a kézben járnak – ennek megfelelően ez a két téma uralta a kampányeseményeket és a kormányprogram-ajánlatokat is, ám kétségbeejtően kevés a konkrét lépést vagy intézkedést találunk a jelöltek programjaiban a közszféra megtisztítására vagy az oktatási rendszer javítására, ami előfeltétele lenne a szegénység elleni harcnak.
A voksolás során választják a parlament 128 valamint a Közép-amerikai Parlament 20 képviselőjét, illetve 298 önkormányzati tisztséget.