A 2006-tól 2010-ig kormányzó volt elnökasszonyra kilőtt festékgolyó nem találta el Bacheletet, hanem egy közeli autóba csapódott.
A hatóságok értesülései szerint az elnökjelöltre egy meggyilkolt mapuche aktivista – Matías Catrileo – egyik családtagja lőhetett rá. Catrileót egy nagybirtokos ingatlanjának elfoglalásakor lőtte hátba egy rendőr, még 2008-ban. A fiatal aktivista családja Bacheletet tartja felelősnek Catrileo haláláért.
A volt- és minden bizonnyal leendő elnök nem kívánta kommentálni a támadást, amely nem az első kellemetlen incidens, amellyel Bacheletnek szó szerint szembesülnie kellett. Júniusban például egy fiatalember egyenesen szembeköpte a politikusasszonyt.
Bachelet egyébként második mandátuma prioritásaként az egyenlőtlenségek elleni harcot és egy szolidárisabb Chile megteremtését jelölte meg, amely politikai programban mindenképpen helyet kell, hogy kapjon a mapuche konfliktus rendezése is.
A chilei mapuche indiánok öt évszázadon keresztül ellenálltak a spanyol hódítóknak, napjainkra céljaik nem változtak: őseik földjét követelik, mely most magáncégek, illetve az állam kezében van. A múltban 100 000 négyzetkilométeres területen élő legnépesebb chilei indián közösség ma volt földjeinek alig 5 százalékán kénytelen gazdálkodni.
A földért folytatott harcban az indiánokkal szemben több nagybirtokos család áll – köztük az 1903-ban bevándorolt Urban család –, melyek több erőszakos cselekménnyel vádolják az indiánokat.
A hosszú konfliktusban több mapuche életét vesztette, jó páran börtönbüntetésüket töltik, a heterogén közösségben megint mások kizárólag békés úton harcolnak jogaikért.
Mindkét fél a chilei államtól várja a megoldást – abban az esetben, ha az állam képes lenne megfelelően kezelni a helyzetet, valószínűleg legitimitása jócskán növekedne a közel egymilliós mapuche közösség szemében.
Ha lehet hinni a közvélemény-kutatásoknak, Bachelet minden bizonnyal már az első fordulóban megnyeri a vasárnap esedékes elnökválasztásokat még akkor is, ha nem nyeri el a mapuchék kegyeit.