Ha nem csal National Geographic interaktív térképe, mindez körülbelül ötezer éven belül következhet be, amikorra a globális felmelegedés következtében a sarkvidéki jégtakaró teljes elolvadásával métereket emelkedhet világtengerek szintje.
A szén-dioxid kibocsátás jelenlegi ütemével számolva könnyen előfordulhat, hogy bolygónk egyszerűen jég nélkül marad és ezzel párhuzamosan a Föld átlaghőmérséklete a mostani 14 Celsius fokról egészen 27 fokig emelkedhet.
A NatGeo által kidolgozott és publikált hét térkép azt hívatott bemutatni, hogy miként változik majd – cseppet sem javunkra – bolygónk felszíne az Északi Sark és az Antarktisz jégtakarójának elolvadása után.
Dél-Amerikából például a Paraguay folyó és az észak-Amazonas mentén harapna ki egy jó darabot az Atlanti-óceán, aminek következtében Paraguay, az uruguayi partvidék, sőt Buenos Aires is víz alá kerülne.
Észak-Amerika sem járna sokkal jobban. A Mexikói-öböl, Florida és a Keleti-part jó része is víz alá kerülne, San Francisco minden bizonnyal egy szigetcsoporttá, a Központi-völgy pedig egy hatalmas öböllé változna.
Európában Barcelonának, Londonnak és Velencének sem jósolnak nagy jövőt a kutatók, de Németalföld, Dánia és Hollandia sem úsznák meg szárazon. Az emberiség bölcsőjének, Afrikának egészen jó esélyei lennének, ha éppenséggel pár ezer éven belül nem száradna ki teljesen és nem melegedne annyira túl, hogy kvázi lakhatatlanná váljon.