A marokkói kézművesipar komoly lehetőségeket kínálhat a magyarok számára
Komoly üzleti lehetőség kínálkozik Marokkóban a magyar cégek számára, amelyek érdekeltek lehetnek marokkói kézműves, fazekas és keramikus termék forgalmazásában, előállításában és nem utolsósorban alapanyag exportálásában. Marokkóban ugyanis évszázados hagyományai vannak az ilyen termékek előállításának, illetve gyártásának. A helyi kézműves műhelyekben készült termékek ráadásul messze földön híresek, nem beszélve arról, hogy gyönyörűek, praktikusak és egyediek.
Dr. Steier József, a Marokkóban működő Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ vezetője vendégprofesszorként kapott meghívást a franciaországi Caen Egyetem „Bio-kompozitok jövője” címen szervezett nyári szabadegyetemére, amelyet a Maghreb országok szakemberei és diákjai számára szervezetek. Az előadások után Marrákes egyik külvárosi negyedébe látogattak el a résztvevők, ahol csakis és kizárólag olyan műhelyek, manufaktúrák működnek, ahol agyagművességgel foglalkoznak. A csoportot a marrákesi Műszaki Egyetem professzora, Mohamed Wagif kísérte, aki sok érdekesség mellett ismertette a helyi gyártási technikákat, eljárásokat és ennek az iparágnak a jelenlegi helyzetét.
A néhány ezer lakosú kerületben élő emberek kizárólag agyagművességgel foglalkoznak, ami megélhetésüket is jelenti. Az üzemek többsége kicsi, csupán 15-20 ember dolgozik bennük, naponta több száz terméket állítva elő. A hétköznapi edényektől a faldíszekig szinte mindent gyártanak, amit agyagból elő lehet állítani. Itt készülnek a marokkói konyha elngedhetetlen eszközei és talán a marokkói kézművesipar leghíresebb termékei, a tajine edények is.
Dr. Steier József a Globoport.hu-nak elmondta, hogy a látogatásuk során mintegy 2000 mintát mutattak meg nekik az egyik műhelyben. A magyar manufaktúrák pedig megirigyelhetnek a marokkóiak sikerét, mivel termékeik 90 százalékát külföldi megrendelésre és értékesítésre állítják elő. Ráadásul képesek a sorozatgyártásra és egyedi termékek előállítására is. A termékeik pedig ötvözik a helyi marokkói, berber és mór kultúra motívumait, színeit és formáit.
A HTCC vezetője elmondta, hogy a termékek előállítására használt marokkói agyag viszont nem jó minőségű, ezért a helyi manufaktúrák Portugáliából, Törökországból és Spanyolországból importálnak nagy mennyiségű alapanyagot a gyártáshoz. Emellett pedig az észak-afrikai ország a gázszükségleteinek 90 százalékát is külföldről hozza be. A fa tüzelőanyag hiánya miatt ugyanis már rég gázzal égetnek ezekben a műhelyekben is. A nagy import-alapanyag és energia szükséglet mellett azonban még mindig versenyképes ez az iparág, ami elsősorban az alacsony bérek miatt van. A minimálbér ugyanis 2500 marokkói dirham, ami nagyjából 250 eurónak felel meg. Ezért a pénzért pedig napi 10-12 órát kell dolgozniuk a munkásoknak, akiknek sok választásuk nincsen, munkahelyből ugyanis kevés van az országban, ezért a munkanélküliség is magas.
Magyar cégek számára komoly lehetőségek kínálkozhatnak – mondta Steier József, aki szerint főleg a magyar építőipari cégek találhatnák meg számításaikat, ezért nem ártana kilátogatniuk Marokkóba, hogy saját szemükkel győződjenek meg a lehetőségekről. Nincs kizárva ugyanis, hogy a jelenlegi magyarországi építkezési lázban komoly érdeklődés, sőt igény lehetne a berber és marokkói motívumokkal ellátott díszitőelemek iránt, amelyek új színt varázsolhatnának a néhol egyhangú hazai kínálatba.
A marokkói üzleti lehetőségek iránt érdeklődő cégeknk és üzletembereknek a marrákesi Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ kész segíteni, és felkutatni a helyi potenciális partnereket. Emellett kisebb csoportok fogadására is készen áll. A HTCC hálózatról bővebben itt tájékozódhat.