Terroristák és menekültek – Obama Erdogannal tárgyalt
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni közös harcról, Törökország biztonságáról és az európai migránsválságról tárgyalt Washingtonban Barack Obama amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel csütörtök este Washingtonban.
A washingtoni nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozó alkalmából folytatott megbeszélésükről a Fehér Ház tájékoztatott szűkszavú közleményében. Eszerint Barack Obama az amerikai nép részvétét fejezte ki Erdogannak a csütörtöki diyarbakiri terrortámadás miatt.
Tárgyaltak a két ország együttműködéséről a regionális biztonság, a terrorizmus elleni harc és a migráció kérdéséről. Obama megismételte, hogy az Egyesült Államok támogatja Törökország biztonságának fenntartását és a terrorizmus elleni közös harcukat. Tárgyaltak arról is, hogyan lehet fokozni a IÁ meggyengítésére és megsemmisítésére irányuló közös erőfeszítéseiket – áll a Fehér Ház közleményében.
Erdogan a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozóra érkezett az amerikai fővárosba, és tárgyalt csütörtökön Joe Biden alelnökkel. Barack Obama programjában nem szerepelt hivatalos kétoldalú megbeszélés Erdogannal, találkozójuk csupán “informális” jellegű volt. Ezt megfigyelők Washington elutasító gesztusaként értékelték, és az emberi jogok, a sajtószabadság, illetve a szíriai válságkezelés miatti nézeteltérésekkel magyarázták.
Törökország az Egyesült Államok NATO-beli szövetségese. Együtt harcolnak Szíriában és Irakban nagy területeket ellenőrzése alatt tartó IÁ ellen. Az amerikai kormányzat részéről azonban egyre több bírálat éri Erdogant.
A két ország közötti feszültségeket egyrészt az gerjeszti, hogy a török kormányerők támadják azokat a kurd fegyveres csoportokat, amelyek Washington szerint a leghatékonyabban harcolnak a dzsihadisták ellen Irakban és Szíria északi részén. Ankara viszont azt állítja, hogy ezek a kurd erők kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet mindkét ország terrorszervezetnek tart. Feszültséget szított a két ország között a török hadsereg észak-iraki szerepvállalása is, a Fehér Ház pedig az elmúlt hónapokban többször bírálta Ankarát a szólásszabadságot és a demokráciát fenyegető intézkedései miatt.
Kép: Wikimedia Commons