A magyar származású gyerekek kálváriájának vége

A találkozóra egy kisebb véletlennek köszönhetően került sor, a gyerekek otthonától nem messze, a Capitán Mirandát Encarnaciónnal összekötő VI. számú országút mellett fekvő Hotel Tirolban, ahol az Ausztriából érkezett anyuka megszállt.

Juan Augusto Roával, az ABC Color napilap újságírójával érkeztünk a helyszínre, hogy utoljára megpróbáljunk interjút készíteni P. Gy-vel, mielőtt a hölgy visszatérne Ausztriába.

P. Gy. nem kívánt további információkkal szolgálni, ami az adott helyzetben teljesen érthető is volt.

A hotel parkolójában futottunk össze Ingriddel és Phillippel, a két szimpatikus, szőke hajú, kék szemű fiatallal és az előzékeny és közvetlen Lucía Fernándezzel, a nevelőanyával, karján az Ehmanntól született alig egyéves gyermekével. Velük volt Capitán Miranda  ukrán származású polgármestere Basilio Gura is, aki egy nappal korábban interjút is adott a LatimoPORT-nak.

Nehéz lett volna eldönteni, hogy ők lepődtek-e meg jobban, hogy szemtől szemben álltak az ezidáig sikeresen elkerült firkászokkal és a lassan paparazzikhoz hasonló csapatunkkal, vagy pedig mi, amikor az anyuka kedvesen ránk mosolygott, és a „nem adunk interjút” mondat helyett elmesélte, hogy ő is, és a gyerekek is örülnek, hogy végre megismerkedhettek a magyar édesanyával.

Lucía Fernández elmondta, hogy rendkívül hálás azért, hogy P. Gy. belátással és szeretettel kezelte a mindenki számára rendkívül nehéz helyzetet, és minden esetben a gyerekek érdekeit helyezte előtérbe. A magyar származású anyuka – ugyanis mint kiderült – nem él azon jogával, hogy magával vigye Európába a fiatalokat.

A nevelőanya kérdésünkre kifejtette, hogy az osztrák hatóságok hamarosan új papírokkal látják el Ingridet és Phillipet, akik nagykorúságuk betöltéséig biztosan Paraguayban maradnak, később pedig maguk dönthetnek arról, hogy hol kívánnak élni, Európában vagy Paraguayban. A megszeppent gyerekekkel alig néhány szót váltottunk. Mint kiderült, Ingrid v németül még jól beszél, de a spanyol már második anyanyelvévé vált.

A fiatalokat kísérő polgármester és a nevelőanya is egyetértettek abban, hogy a történet a lehetőségekhez képest jó véget ért. Természetesen a szituáció felkavaró mindenki számára, ám a felek nyitottsága és a gyerekek iránt érzett anyai és nevelőanyai szeret ez esetben szerencsére erősebbnek bizonyult az önös érdekeknél.

Mint ahogy az José Miguel González, az ADN Digital újságírójának cikkéből kiderül, Ingrid és Phillip esete nem egyedülálló. Világszerte évente nem kevesebb mint 200 000 gyereket rabol el saját családtagja, mely bűncselekményt  a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló 1980. évi hágai egyezmény foglalja írásba.

Az 1983 december 1-jén hatályba lépett, Paraguay és Ausztria által is ratifikált egyezmény  eredményes módszert biztosít a nemzetközi gyermekrablás áldozataként elhozott gyermekek  egyik tagállamból a másikba való visszajuttatásához.

„Az Egyezményt aláíró  szerződő államok meggyőződése szerint a gyermekelhelyezési ügyekben a gyermekek érdekei bírnak a legnagyobb jelentőséggel, mely érdekek védelme a jogellenesen elvitt vagy elrejtett gyermekek nemzetközi védelmében nyilvánul meg, a gyermekek szokásos tartózkodási helye szerint államba történő azonnali visszajuttatásával, valamint a láthatási jog biztosításával”- áll a megállapodás szövegében.

Az egyezmény értelmében a szerződő állam illetékes szerve elrendelheti a gyermek visszavételét abban az esetben ha, a gyermek elvitelével vagy visszatartásával a felügyeleti jog megsértésére került sor. Az eljárásnak azonban nem célja, hogy döntést hozzon a tekintetben, hogy mely államban éljen a kiskorú, hanem biztosítania kell, hogy azon ország illetékes szerve hozzon döntést, ahol a gyerek szokásos tartózkodási helye volt, mely jelen esetben Ausztria.

A megállapodás harmadik cikkelye értelmében azon állam hatóságai melyekhez a kérelem érkezett kötelesek azonnal elrendelni a kiskorúak visszavitelét, néhány kivételtől eltekintve. Ha több mint egy év telt el a gyerekek jogellenes elvitelétől vagy pedig  sikerült bebízonyítani hogy a gyermek már beilleszkedett új környezetébe – mely feltételek Ingrid és Phillip esetében teljesülnek – úgy ismét a gyerekek preferenciáját tekintik mérvadónak a hatóságok.

A láthatási joggal az Egyezmény 21. cikke foglalkozik, mely előírja, hogy a hatóságoknak elő kell mozdítaniuk a láthatási jog zavartalan gyakorlását, valamint kezdeményezhetik vagy közreműködhetnek olyan eljárások megindításában, amelyektől e jogok gyakorlása függ – írja Mihalek Ágnes idevágó tanulmányában.

A két magyar származású osztrák – és most már jószerével – paraguayi fiatal, édesanyjuk és nevelőanyjuk története Paraguayban nem ért véget, inkább csak most kezdődik. Amikor fény derült az igazságra, és amikor végre minden fél ismét szabadon rendelkezhet saját sorsával.