Nem választ Moszkva és Brüsszel között Belarusz – interjú

– A múlt héten járt Belarusz külügyminisztere, Vlagyimir Makej Budapesten. Hogyan értékelhetőek a magyar-belarusz kapcsolatok?
– A látogatás ugyan rövid, de mégis nagyon értékes volt. A legnagyobb hangsúlyt a gazdaságra fektették a felek. Tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte a 200 millió dollárt. Ez nem egy rossz szám, de mivel csak 500km-re vagyunk egymástól, sokkal jobban is ki lehetne használni a kölcsönös lehetőségeinket. A gép-, és gyógyszeripar mellett az építőipar, a mezőgazdaság, az innováció és a turizmus területén is kedvezőek a feltételek. Kiderült, a legtöbb nemzetközi kérdésben is egyetértünk, például európai uniós ügyekben, a menekültválságban.
– A menekültválság hogyan hat Belaruszra?
– A közel-keleti menekültek érkezése ránk sehogy. Ebből a szempontból mégis egyetértünk a magyar kormány több lépésével is. Hozzánk a kelet-ukrajnai konfliktus miatt jönnek sokan. A Belaruszba érkező ukrán migránsok számát 150.000-re becsülik. Gyakorlatilag teljesen azonos munkavállalási, egészségügyi, oktatási jogaik vannak, mint a belarusz állampolgároknak. Egyelőre nem hallani arról, hogy különösebben Nyugat felé igyekeznének. Sőt, legtöbbjük úgy tervezi, hazatér, amint véget ér a háború.

– Hogyan fogadja őket a társadalom?
– Barátsággal. Ukrajna nagyon fontos nekünk és nemcsak azért, mert testvérnép, vagy a vegyes házasságok miatt. A háború ellenére továbbra is második legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Éppen ezért komoly érdekünk a konfliktus mielőbbi rendezése.
– Milyen megoldás volna a legkedvezőbb Belarusz számára?
– A béke. Többen is állítják, hogy különböző érdekeink fűződnek ehhez a konfliktushoz. Például, hogy az ukrán és az orosz légtér lezárása miatt fölénk terelődött a légi közlekedés, és hogy emiatt a Belaviának több új járatot kellett indítania Kijevbe, Harkivba, Odesszába, stb. Ez nekünk nem érdekünk, mi a mihamarabbi békét támogatjuk. Persze nem vagyunk könnyű helyzetben, mert Moszkva és Kijev is nagyon fontos partnerünk. De azt gondolom, sikerül megtalálnunk az arany középutat.
– Szakértők szerint Minszk aggódik, nehogy belarusz területen hasonló történjen, mint most Ukrajnában. Igazuk van?
– Ahhoz, hogy a társadalomban ne alakuljon ki komoly elégedetlenség, biztosítanunk kell a kielégítő gazdasági-szociális feltételeket, a hatékony hadsereget és a jó viszonyt az összes szomszédos állammal. Érthetővé kell tenni, hogy nem lehet országunkat választásra kényszeríteni a Kelet és a Nyugat között.

– Milyen most Minszk és Moszkva viszonya?
– Oroszország baráti ország, és fontos gazdasági, stratégiai partnerünk. Sok belarusz él Oroszországban és fordítva. Oroszország első számú kereskedelmi partnerünk. Persze az is igaz, hogy Belarusz gazdasága szorosan összefonódott az orosz gazdasággal, főleg az energiahordozók szempontjából. Mi dolgozunk a diverzifikáción, ennek érdekében felújítjuk az olajfeldolgozó üzemeinket, atomreaktort építünk. Ennek első blokkja 2018-ra készül el a Roszatom tervei szerint. Számunkra nagyon fontos az egyformán jó viszony Oroszországgal, az Európai Unióval és világ többi országaival egyaránt.
– Csernobil miatt nem félnek egy újabb atomerőműtől?
– Félni persze lehet és a belarusz határtól 30km-re fekvő Csernobil valóban komoly tragédiát okozott nekünk. Az akkori légmozgások éppen északra fújták a felhőt és így a szennyeződés jelentős részét. Körülbelül 140.000 belaruszt kellett áttelepíteni örökre. A gazdasági veszteséget az 1985-ös év GDP-jének 32-szeresére becsülik. Az atomerőművek megítélése Európában sem egyhangú, mert az ilyen erőművek egyre biztonságosabbak.

– A Belarusszal szembeni szankciók nagy részét februárban feloldotta az Európai Unió. Ez hogyan befolyásolja az ország gazdaságát?
– Bár a hosszú éveken át érvényben lévő korlátozások ellenére növekedett a belarusz gazdaság, nem volt egyszerű a dolgunk. Mostantól sokkal könnyebb lesz elérni a célt, hogy Oroszországgal, az EU-val és a világ többi országával is jó viszonyt ápoljunk. Fontosnak tartjuk az együttműködést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, a Kereskedelmi Világszervezettel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel. A pénzügyi mellett a jogi kereteit is ki kell dolgoznunk a belarusz-uniós kapcsolatoknak és persze előttünk áll az egyik legfontosabb dolog, a kétoldalú vízumrendszer könnyítése. Ugyanakkor az uniós kapcsolatok megváltozása hasonlóan befolyásolhatja az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyunkat is.
– Az uniós szankciók feloldásával kapcsolatban erősen emlegették az emberi jogok helyzetét Belaruszban. Az ellenzék pedig attól fél, hogy a szeptemberi parlamenti választások után a kormányzat újra meg fogja azokat sérteni. Mit gondol erről?
– Uniós és amerikai oldalról is rendszeresen szóba kerültek az emberi jogok, ami elől mi sosem tértünk ki, ha párbeszéd és nem diktátum, vagy kioktatás formájában történt. Sokan felróják nekünk a halálbüntetést is. Erről komoly társadalmi és parlamenti párbeszéd zajlik a konszenzus kialakítása érdekében. Ugyanakkor dolgozunk az új választási törvényünkön. A pozitív politikai és szociális változásokat a saját tempónkban végezzük, amit jelentősen meghatároz a történelmünk és a mentalitásunk.