Az azonban döntően fontos, hogy hogyan határozzák meg a gleccser fogalmát, amelyre a tiltás vonatkozna. A világ legnagyobb rézbányászatával rendelkező országban most bányászok, földművesek, befektetők figyelik feszülten, milyen eredménnyel zárul a gleccser-vita a chilei törvényhozásban. A kérdés az, hogy a gleccserhez tartozik-e azt körülvevő fagyos terület és nem közömbös, hogy a törvény visszamenőleg tiltja majd meg a bányászatot, vagy csak újabb bányák nyitására vonatkozik.
Argentínában már szabályozták a gleccser fogalmát, hozzácsatolták a környező szárazföldet is és megtiltották a gleccserekben bányászatot. Ugyanakkor, a törvények ellenére, virágzik a bányászat a tiltott területeken.
Ez Chilében nem történhet meg, hiszen az országnak hosszabb ideje jól kidolgozott és szigorú bányászati törvénye van: egy tiltás esetén annak betartatása sem okozna gondot. Latin-Amerika legnagyobb gleccserei Argentina és Chile között fekszenek – ezek a leghatalmasabb víztartalékok. Ez utóbbi érvekkel szállnak harcba a környezetvédők a bányászokkal szemben, a bányászat ugyanis komoly károkat okoz a gleccserekben és a vízkészletekben. A parlamenti vitára egy olyan időszakban kerül sor, amikor két nagy cég is komoly bányászati fejlesztéseket jelentett be több milliárd dolláros értékben: ezek a bányák a gleccserekhez tartozó szárazföldi sávban találhatóak.