A régióban mintegy 3,6 millió fiatalt sorolnak az iskolaelhagyók dinamikusan növekvő táborába, mely szám már-már a régió gazdasági és társadalmi fejlődését veszélyezteti.
Mexikóban például 2012-ben egymillió fiatal hullott ki az oktatási rendszerből, többségük végérvényesen – mutatják a statisztikák.
A képzetlen vagy alul képzett ifjúság munkaerőpiaci lehetőségei igen korlátozottak, mely jelenség hosszútávon térség termelékenységi mutatóira is hatással van.
Az alapvető tudás megszerzésének hiányában a társadalmak hanyatlásnak indulnak, a fiatalok pedig csak az alacsony jövedelemmel kecsegetető állásokat tudnak be, végső soron pedig csak a kontinens szegényeinek népes táborát erősítik.
Az UNICEF regionális irodájának vezetője, Jorge Sequeira az infosurhoy-nak elmondta, hogy közép-amerikában minden napos jelenség, hogy az utcai bandák „belépőt fizetessenek” a tanárokkal és a diákokkal. Így sok esetben a fiatalokat vagy a tanárokat a színtiszta fizikai erőszak akadályozza meg abban, hogy egyáltalán belépjenek az oktatás intézményekbe.
„Az erőszakhullám terjedésével megszaporodó iskolaelhagyók száma az országok nemzeti össztermékének alakulásán is nyomot hagy” – fejtette ki Sequeira.
Az Amerika-közi Fejlesztési Bank felmérése szerint Közép-Amerika bruttó össztermékének 8%-át a bűnözés járulékos költségei emésztik fel valamilyen formában.
El Salvadorban például a 0 és 18 év közötti lakosság csupán 36%-a jár iskolába, pedig éppen az oktatási rendszer lenne hivatott felvenni a harcot az országot sújtó szegénység és az erőszakhullám elharapódzása ellen.
Szintén az UNICEF tanulmánya szerint egyenes összefüggés mutatható ki a közép-amerikai régióban az iskolát elhagyó fiatalok és az ifjúság körében ugrásszerűen emelkedő bűnözési ráták között.
„Az iskolaelhagyás az egyik fő oka annak, hogy a fiatalok a bűnbandák soraiban kötnek ki”- hangsúlyozta Gordon Jonathan Lewis, az UNICEF El salvadori képviselője. Lewis arra is sietett felhívni a figyelmet, hogy természetesen a problémára van megoldás.
Azokban a közösségekben például, ahol jól átgondolt, integrált oktatási programokkal veszik fel a harcot az iskolalehagyás ellen, illetve a közszféra és a civil szervezetek megfelelően összehangolt cselekvési tervet dolgoztak ki, az eredmények önmagukért beszélnek.
Az olyan településeken, ahol a városvezetés és az oktatási szervek képesek voltak minél hosszabb ideig az iskolapadban tartani az ifjúságot, meglepő módon szinte azonnal 40-50%-kal csökkent az emberölések és más erőszakos bűncselekmények száma.