Az ENSZ 68. Közgyűlése előtt a bolíviai államfő egyenesen emberiség ellenes bűntettek elkövetésével vádolta az Egyesült Államok elnökét és javasolta, hogy Obamát és kormányát egy nemzetközi bíróság vonja felelősségre az emberiség ellen elkövetett bűnökért.
„Az Egyesült Államok terroristákat, gyilkosokat és bűnözőket rejteget” – mondta Morales, majd hozzátette, hogy el kellene gondolkozni az ENSZ új székhelyre telepítésén, mivel a New York-i központ nézetei szerint erkölcsi szempontból nem felel meg arra, hogy egy, a béke és az emberiség szolgálatában álló intézménynek adjon otthont.
„A napnál is világosabb, hogy az USA szisztematikusan megsérti az emberi jogokat, megfigyelés alatt tartja az antiimperialista kormányokat és még saját szövetségeseinek szuverenitását sem tartja tiszteletben. Washington az emberi jogokról papol, miközben rendszeresen kínozza a Guantánamón fogva tartott rabokat” – folytatta az aymara indián származású államfő.
Morales arra is kitért, hogy a terrorizmus elleni harcot nem lehet kizárólag a fegyverek útján sikerre vinni. Jóléti politikákra és a szegénység felszámolására, oktatásra és jól működő egészségügyre van szüksége a világnak nem gombamód szaporodó észak-amerikai katonai támaszpontokra.
A többnemzetiségű állam elnöke beszédében arra is kitért, hogy kormánya az elmúlt években, sikerrel vette fel a harcot a szegénység ellen. Az tíz milliós országban egymillió fővel hízott a középosztály és a gazdaság mutatói is bíztatóan alakulnak. Morales mandátumai alatt négyszeresére nőtt a nemzeti össztermék, és az energetikai, pénzügyi és az építőipari szektoroknak köszönhetően a bolíviai gazdaság tartós 6-6,5% körüli növekedést produkált.
„Bolívia es önálló, független állam, korábban az imperializmus igáját nyögtük, ám most a szabadság útját járjuk – mégpedig azért mert volt bátorságunk államosítani nemzeti erőforrásainkat” – fejtette ki a kokatermesztőből, szakszervezeti vezérré, később pedig államfővé avanzsált Evo Morales.