A kormány terve szerint ugyanis 2016-ra, az olimpiai játékok idejére nem lesz Brazliában egyetlen gyermek sem, aki nem jár iskolába. A hivatalos szervek nem tudnak magyarázatot arra, hogy az ingyenes és kötelező okatás mellett miért marad távol ez a több ezer kisgyerek az intézményektől. Sejtésük szerint többségük eseében a mély szegénységben élő rétegek gyeremekeiről van szó és őket más módon nem lehet elérni, mint személyes megkeresés útján.
Aszervezési feladatokban nagy részt vállal a Oktatás mindenek előtt elnevezésű civil szervezet, amelynek anyagi bázisa Katarban van: Moza bint Nasser, a katari emír felesége a közelmúltban Rio de Janeiróban és a peremvidékeken élő iskolákat látogatta meg. Azt szerette volna megtudni, mit lehet tenni, hogy a gyerekek elmenjenek az iskolába és ezt a családok megköveteljék tőlük.
A terv szerint a csalásokat olyanok látogatják végig, akik korábban mint mozgó árusok vagy hivatalos ügyek képviselőként már jártak ezeknél a családoknál, tehát ismerik és elfogadják őket. Feladatuk nem csak az, hogy meggyőzzék a családokat, vigyék a gyermekeiket az iskolákba, hanem az is, hogy kiderítsék, miért marad távol a gyerek az oktatástól. Egyben igyekeznek felmérni, milyen támogatásra van szükség ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon és a gyerek eljárjon az iskolába.
Brazíliában még Fernando Henrique Cardoso kormánya idején hozták létre az Oktatási Ösztöndíjat, ami nem más, mint egyfajta anyagi támogatás a szegény családoknak. Ez azonban csak akkor jár, ha a gyerek látogatja az iskolákat – ha ez nem történik meg, akkor nincs támogatás. Később ebből az ötletből született Lula kormánya idején a Családi Ösztöndíj – ez munkahelyeke és konkrét anyagi támogatást adott a szegény családoknak. Ennek segítségével jutott ki 30 millió brazil a mélyszegénységből.