A kagyló és csigahéjakat rejtő évezredes szeméttelepet, melyet minden bizonnyal gyűjtögető és vadászó őseink hagyhatták hátra a régészek a Beni tartomány Trinidad településétől nem messze fedezték fel.
A Berni Egyetem geográfusa, az olasz Umberto Lombardo és a bolíviai Mayor de San Andrés Egyetemének régésze, José Capriles vezette nemzetközi archeológus-csoport a Llanos de Moxos egy ligetekkel és legelőkkel szabdalt részén talált felhalmozott csiga- és kagylóhéjjakra.
„A fő kihívás az volt, hogy bebizonyítsuk, hogy a puhatestűek héjját elődeink hajigálták szét a ligetben és nem valami állat művéről volt szó – mondta az EFE spanyol hírügynökségnek José Capriles, aki hozzátette, hogy csapatának a vizsgálatok végén meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésére a leletek emberi eredetéről.
A kagylók maradványai mellett több mocsári szarvas csontvázra is bukkantak a kutatók ami alátámasztja azt a teóriát, hogy az ipari méretű kagylóevés kiegészítő menüje lehetett az ősbolíviaiak mindenevő étrendjének.
A rádiókarbonos kormeghatározás szerint a gyűjtögető vadászok 10 400 éve élhettek a területen és minden bizonnyal jó pár ezer évig járhatták a mai Beni közigazgatási körzet erdejeit.
Civilizációjuk minden bizonnyal nem lehetett nagyon bonyolult, ám a tény, hogy évezredekig fennmaradtak arra enged következtetni, hogy jó alkalmazkodó képességgel rendelkeztek.
A régészek szerint jó négyezer évvel ez előtt a terület akkori lakói eltűntek, majd a spanyol hódítás előtt mezőgazdasággal foglakozó népek telepedtek le a Llanos de Moxos ligeteiben, akik a híres „camellón”-okat, avagy Waru waru névre keresztel öntöző csatornákat építették melyek a Kolumbusz előtti mezőgazdaság csúcstechnológiájának számított.