Nem lobbizott hiába Párizsban a nigeri külügyminiszter, aki nem csak a kormány, hanem a francia zöldek képviselőivel is találkozott. Ezt követően Noel Mamere zöldpárti képviselő interpellációt intézett a kormányhoz. Ebben kiemelte, hogy az Areva francia cég óriási adókedvezményekben részesül, és Niger fejlesztési igényeihez mérten csak elenyésző mértékben részesedik a francia vállalat által üzemeltett bányák hasznából. Válaszában a kormány fejlesztési minisztere, Pascal Canfin „legitimnek” nevezte a nigeri követeléseket. Ezzel talán fordulóponthoz érkezett az uránvita, amely több mint egy hónapja zajlik a nigeri kormány és az Areva cég között. A francia kormány mostani állásfoglalása azért nagyon fontos, mert az Areva nyolcvan százalékban állami tulajdonban van.
Tavaly december 31-én járt le a Nigeri állam és az Areva megállapodása az uránból származó jövedelem elosztásáról. Niger szeretné 5,5 százalékról 12 százalékra növelni részesedését. Csakhogy időközben az urán világpiaci ára a kilónkénti 290 euróról 61 euróra csökkent, főleg a fukusimai katasztrófa következményeként. A franciák tehát nem szívesen adnának nagyobb hányadot a bevételükből. És az Areva arra is hivatkozik, hogy a direkt részesedésen kívül még sokféle adót is kénytelen fizetni a nigeri államnak, ezért „szinte alig marad neki valami”. Niger ennek az ellenkezőjét állítja, és arra panaszkodik, hogy az ország fejlesztési szükségleteihez képest elenyészőek az uránbányászatból származó jövedelmei, holott az urán a legfontosabb exportcikke. Január eleje óta több tárgyalási forduló is volt már a felek között – eddig eredmények nélkül. Most viszont a francia kormány „beszólt” az Arevának, amely nem engedheti el a füle mellett a megjegyzést, mert de facto állami vállalat. A francia kormány számára a Nigerhez fűződő viszony biztonságpolitikai szempontból is fontos, hiszen Niger a Maliban zajló Szervál hadművelet fontos hátországa. A Maliban harcoló több száz francia katona biztonsága Niger együttműködési hajlandóságától is függ.