Kis oroszlánok – Afrika a hatalmas gazdasági lehetőségek földje

Külön szeretném megköszönni az amerikai partnerek mellett az indiai és kínai üzletembereknek, hogy  egyre többet fektetnek be az afrikai országokban. Ez a konferencia hihetetlen nagy lehetőség a befektőknek, hogy pontosan megismerjék az afrikai sajátosságokat. Az egész világ előtt szeretnénk bemutatkozni. Az etióp gazdaság az elmúlt évtizedben rettentő gyorsan fejlődött, egyre több befektető érkezik keletről, Kínából és Indiából. Az elmúlt pár évben rettentő keményen dolgoztunk itt, Afrikában és Etiópiában azért, hogy javítsunk a jogbiztonság helyzetén. Mindent megteszünk azért is, hogy a turizmust fellendítsük, hogy az afrikai országok biztonságos turista célpontnak számítsanak. 

Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke, aki a nemzetközi HTCC (Hungarian Trade and Cultural Center) hálózat alapítója is,  úgy véli, hogy a magánszektor egyre nagyobb megjelenése jelentheti a jövőben Afrika felemelkedését.

“Afrika infrastruktúrájának és egyéb fejlesztéseinek élén szeretne járni az Amerikai Egyesült Államok. Ezt az is jelzi, hogy ebből a kétévente megrendezett eseményből most már a tízediket tartották. Én magam is részt vettem a négy évvel ezelőtti washingtoni és a két évvel ezelőtti chicagói U.S. – Africa Summiton.  Amelyet a CCA, a Corporate Council on Africa rendez, ezzel is mutatván, hogy Afrika nem csupán Európának, nem csak Kínának, hanem az Egyesült Államoknak is fontos.

Afrika az az egyik utolsó, elérhető szűz piac, amely még több mint egymilliárdos hatalmas vásárlóerőt jelenthet.

A kontinensen még nem alakult ki teljesen a fogyasztói társadalom, inkább megélhetési társadalomról beszélhetünk egyelőre Afrikában. A kontinens országait még rendbe kell tenni, nemcsak gazdaságilag, hanem jogilag, illetve infrastrukturálisan is. Afrika abba az irányba halad, hogy szabad, stabil és biztos piaca legyen azoknak a befektetőknek, akik új területeket keresnek. Ahogy említettem már, Afrika még egy szűz piac, de a jogi kereteit meg kell teremteni.

Azt gondolom, hogy Addisz-Abeba Afrika gócpontja, olyan ez a város Afrikának, mint a világnak New York. Az Afrikai Unió központja, minden ott dől el. Sőt, amikor magam New Yorkban, az ENSZ központban jártam, ott is mindenki azt mondta, hogy az afrikai nagykövetek az ENSZ-ben vigyázó szemüket Addiszra vetik, és ott születnek az afrikai döntések. A Déli Nyitás politikája is hitelesítette a Magyar Afrika Társaság több mint egy évtizedes kommunikációját, hogy Afrika fontos. A Déli Nyitásnak köszönhetően az is elérkezett, hogy nagykövetséget nyit Magyarország Addisz-Abebában, amit mi csak üdvözölni tudunk. Sőt magyar kormányküldöttség is utazik április elején Szijjártó Péter külügyminiszter úr vezetésével Addisz-Abebába, ahol az úgynevezett magyar villamos tesztpályáját is át fogják adni. Én azt gondolom, ez is egy példa arra, hogy leleményességgel, kitartással el lehet jutni az afrikai piacra. Természetesen azért az afrikai piacon főként a tudásunkat tudjuk eladni, főként azokat a technológiákat, azokat a régi technikákat vagy új technológiákat, amelyek kötődhetnek mondjuk a megújuló energiához, és amelyek nálunk is olyan fejlettek, mint a nyugati világban, de egy picit még olcsóbbak. És mivel mi nem voltunk gyarmattartói Afrikának, ezért hozzánk sokszor könnyebben és egyszerűbben viszonyulnak, mint a régi gyarmattartó országokhoz.

A fórum egyik kiemelt vendége volt Elefántcsontpart külügyminisztere. Dr. Abdallah Albert Toikeusse Marbi azt mondta, egyre több és jól képzett szakember várja Afrikában a külföldi partnereket.

Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen üzleti fórumon be tudunk mutatkozni. Úgy vélem, hogy a világnak meg kell ismernie Afrikát és a kontinensben rejlő lehetőségeket. Egész Afrika és természetesen Elefántcsontpart is várja a befektetőket és az üzletembereket. Mindent elkövettünk azért, hogy a más kontinensről érkezők megfelelő környezet találjanak. Az utóbbi években rengeteg pénzt fektettünk az emberi erőforrás fejlesztésébe, éppen azért hogy az ideérkező partnerek  megfelelő kvalitású kollégákat találjanak itt Afrikában és természetesen nálunk is. Rengeteg lehetőséget látok az európaiakkal a közös együttműködésre, például a mezőgazdaság területén és az élelmiszeriparban, illetve a bányászatban is. Most a privát szektorban dolgozókat várjuk, és keressük még az együttműködési lehetőségeket.  

Magyaroroszágról is érkeztek vezető üzletemberek az etiópiai tanácskozásra. Szedlacskó Zoltán, az AHED GLOBAL tanácsadói testületének elnöke, aki korábban a EBCAM (Bussines Council for Africa and the Mediteranean) elnökeként dolgozott, azt mondta: Magyaroroszág gazdasági érdeke, hogy minél nagyobb mértékben legyen jelen az afrikai országokban.

Azért vagyunk itt, mert nemcsak Magyarországon, de Európában is egyre többen felismerik, hogy az afrikai jelenlétünket erősíteni kell. Kiváló példa, hogy míg korábban az ázsiai „kistigrisek” jelentették a fejlődések motorját, addig most már a „kisoroszlánok”, azaz elsősorban a kelet-afrikai országok jelentik ugyanezt. Erre tulajdonképpen a magyar kormányzat és a magánszektor is reagált. Remek példa a megnyitott Magyar Kereskedőházak állami részről és a HTCC (Hungarian Trade and Cultural Center) hálózat létrehozása a magánszektor által. Afrikában egyébként egyre több infrastrukturális fejlesztést kezdenek el, amelyekben magyar cégek is részt vállalhatnának. De ugyanezt látom a mezőgazdaság és a híradástechnika területén is.

Stephen Hayes, a rendezvény főszervezője, a CCA (Corporate Counsil on Africa) elnöke és vezérigazgatója nyitóbeszédében azt mondta, a magánszektor bevonása jelentheti majd a nagy áttörést az afrikai gazdaságban.

Bár a konferencia az amerikai-afrikai közös üzleti lehetőségekről szól, a mostani tanácskozás egyik legfontosabb üzenete az, hogy keressük az európai és ázsiai partnereket, hogy csatlakozzanak hozzánk, és találják meg a lehetőséget az afrikai üzletekhez. Rengeteg lehetőséget látok, például Etiópia is  rettentő gyorsan fejlődik. Persze rengeteg probléma is van, és a világgazdaság sok helyen egyre rosszabb mutatókkal jelentkezik, Afrikában viszont ez nem így van. Rengeteg az üzleti lehetőség, ezért is jött el ilyen sok amerikai üzletember, ezzel is példát mutatva más országoknak. Azt viszont mindenkinek üzenem, hogy a korrupció Afrikában még mindig valós problémát jelent, ezért arra mindenkinek felhívjuk a figyelmét, hogy igen alaposan és körültekintően járjon el, mielőtt szeződést ír alá egy afrikai partnerrel. Könnyen bele lehet szaladni ugyanis rossz és kockázatos  üzletekbe. De ez kivédhető, ha megfelelő üzletfeleket keresünk és találunk. Ám ennek ellenére úgy látom hogy  az afrikai országok 10 év múlva rettentő erős stratégiai patnerei lehetnek minden, velük együttműködő országnak. A kulcs pedig a bankrendszerek megnyitása lehet és lesz is. Egyre jobban szorgalmazzuk, hogy engedjék be a privát bankokat az afrikai országok, amelyek így jelentősen fellendíthetik az adott ország gazdaságát és így radikálisan nagyot léphetnek előre.  Itt még meg kell említenem a mostani konferencia egyik legfontosabb üzenetét: hogy a különböző helyi kormányok bár sokat tehetnek, de a magánszektor nélkül nem igazán tudnak nagyobbat előre lépni. Folyamatosan arra kérjük a magánbefektetőket és üzletembereket, hogy forduljanak Afrika felé, mert ez hosszútávon mindkét fél számára  előnyös lehet.  

Az ENSZ különmegbízotja egy magyar szakember. Beszterczey Gábor a “nagy tavak” 12 országát felügyeli. Már hosszú évek óta szociális és gazdasági ügyekkel foglalkozik Kenya fővárosában, Nairobiban az Egyesült Nemzetek kirendeltségén. A diplomata azt mondta, hogy ENSZ is mindent elkövet azért, hogy segítse az afrikai országokat bekapcsolódni a világgazdaság vérkeringésébe.

Afrikában pár emberöltőn belül már kétmilliárd ember fog élni, és úgy gondolom, hogy világ leggyorsabban fejlődő gazdaságát láthatjuk itt a kontinensen. A középosztály hihetetlen gyorsan fejlődik, ezért egyre nagyobb vásárlóerőt jelent. Az afrikai import pedig szárnyal, és ez csak növekedni fog a jövőben. Mindenkinek azt mondom, hogy Afrikára érdemes odafigyelni. Bár Nairobiban dolgozom és ott van az állomáshelyem, mindig azt tanácsolom a magyar partnereknek, hogy jöjjenek Afrikában. Tudom, nem mindig problémamentes, de akkor is megéri. Mondok egy példát: míg egy svájci üzlet mondjuk 2-3 %-os profitot hoz, az itt akár 30-40 %-os is lehet – mondta a ENSZ-diplomata a tanácskozáson.