Embercsempészek és ügyfeleik – megállíthatja-e Törökország a menekültáradatot?

Basmanéban vagyunk, Izmir kikötőváros szívében. Egy kövér, jól öltözött fiatal férfi, Udaj nézegeti a videókat az okostelefonján. Az egyiken, amit tavaly nyáron vett fel, egy utasokkal teli gumicsónak tart Görögország felé. A partról, akkor még kezdő csempészként a még szemmel láthatóan vékonyabb Udaj integet a csónakban ülő migránsoknak. Azt mondja, azért készítette a videókat, hogy meggyőzze a menekülteket: az ő csapatát válasszák a sok csempész közül. “Bizonyítanunk kellett valamivel, hogy az általunk kínált út biztonságos.”

Az embercsempész

Udajnak, aki joghallgató volt szülőhazájában, Szíriában, mielőtt Törökországba menekült volna 2013-ban, nincsenek aggályai amiatt, hogy embereket csempész. Azt mondja, több mint 100 ezer dollárt keresett kevesebb, mint egy év alatt. “Egyik csónakom sem süllyedt el” – dicsekszik. De mostanra Udaj munka nélkül maradt. A török rendőrség kockázatossá és nem kifizetődővé tette a migránsbizniszt.

“Ma már több pénzt buksz rajta, mint amennyit nyersz”.

A tavalyi év legnagyobb részében Törökország félrenézett, amikor körülbelül 850 ezer migráns hagyta el a partjait Görögorország felé. Novemberben aztán 3 milliárd eurós uniós segélyért és némi politikai engedményért, így a vízummentességről szóló egyezményért cserébe beleegyezett, hogy megpróbálja visszafogni a menekülthullámot. Azóta járőrhajók cirkálnak az Égei-tengeren. Tavaly úgy 92 ezer migránst mentettek ki a tengerből,  és 3700 embercsempészt vettek őrizetbe – mondják Ankarában. Izmirben a taxisok kemény pénzbírságot vagy akár börtönt is kaphatnak, ha rajtakapják őket, hogy migránsokat visznek a partra.

Az izmiri embercsempészek szerint ennek van is hatása. “Hétből hatszor el kell halasztanunk az átkelést” – panaszkodik az egyikük, Badár. Azt mondja, a környék, Basmane tele van titkosrendőrökkel, annyira, hogy néha hetekig kell várni az átkeléssel. Miközben nyáron még 35 embert indított útnak naponta az Égei-tengeren, ma jó, ha 15-öt  – hetente. A felesége Libanonban van, ő meg azon tépi magát, hogy Macedónia teljesen lezárhatja Görögországgal közös határát, és ezzel elvághatja a migránsok áradatát északra, Németországba, még mielőtt ők maguk is eljutnának Európába. “Ha a feleségem megérkezne, én is mennék a következő csónakkal.”

A menekült

De az embercsempészet kerekei mindezek ellenére még mindig forognak. Migránsok húzzák meg magukat az apró szállodákban, és várják a buszokat, melyek a partra viszik őket. Az ékszerboltok a menekültek zálogba adott aranyát árulják. A múlt héten az egyik szálloda előtt arról beszélt az Economist tudósítójának Muhammad, aki focista volt Hamában, hogy ő és a vele együtt utazók fejenként 800 dollárt fizettek az átkelésért, amely bármelyik percben várható.

“Tudom, hogy várnom kéne nyárig, akkor biztonságosabb. De nincs elég pénzem, hogy maradjak.”

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint egyedül januárban 344 migráns veszett a tengerbe.

Azoknak a száma, akik eljutottak Görögországba, a decemberi 109 ezerről 60 ezerre esett januárban. De amint márciusban kitör a jó idő, ez a szám nagyot fog ugrani. “Addigra Törökországnak össze kell szednie magát” – mondja Ankarában egy európai diplomata. Sinan Ulgen, a Carnegie Europe vendégtanára szerint Törökország még többet tehet, különösen a csmpészhálózatok felszámolásában, az embercsempészek börtönbe juttatásában. “De ehhez az Európai Uniónak teljesítenie kell a vállalásait: pénzben, a vízumügyben, és  új életet kell lehelni a török csatlakozási folyamatba is” – mondja.

Törökország

A törökök azt bizonygatják, hogy nem zárhatják le az egész partot, és a hosszú távú megoldást a szíriai polgárháború befejezése jelentheti. De ez a kilátás továbbra is olyan távol van, mint eddig volt.

Törökország ugyanakkor máris többet tett a menekültekért, mint bármelyik uniós állam, kivéve talán Németországot.

Durván 2 és félmillió szíriait fogadott be, és már 8 milliárd dollárt költött az elhelyezésükre, oktatásukra, egészségügyi ellátásukra. Ez az egyik oka annak, hogy olyan sok szíriai, aki már évek óta ott van, nem is akar tovább menni Törökországból. Azok, akik most szelik át az Égei-tengert, többnyire csak keresztülutaztak Törökországon, egyenesen Szíriából érkeznek.

De a törökök már kezdik becsukni az ajtót. Januárban visszaállították a vízumkötelezettséget a tengeren vagy légi úton érkező szíriaiak esetében. Így a Jordániában vagy Libanonban élő menekülteknek nehéz bejutniuk az országba. Az összes átkelőhelyt lezárták a Szíriával közös határon, vagyis csak úgy kerülhetnek be Törökországba az emberek, ha becsempészik őket. A több, mint 800 kilométer hosszú határ egyes részeit kerítésekkel erősítik meg. Emberi jogi csoportok azzal vádolják Ankarát, hogy több mint száz embert deportált vissza Irakba és Szíriába, a nemztközi jog megsértésével. A török kormány ezt tagadja. Tegnap pedig azt jelentette be, hogy megnyitja a határt a kormányerők aleppói offenzívája elől menekülő tízezreknek.

Európa

Egy új holland javaslat szerint úgy lehetne véget vetni az Égei-tengeri embercsempészetnek, ha gyorsan visszaküldenék az összes menekültet Törökországba, és onnét fogadnák be az európai országok a menedékkérelmeiket.

Pénteken Görögország biztonságos országnak minősítette Törökországot, ami kikövezheti az utat egy ilyen megoldáshoz. De hogy Ankara ebbe belemenjen, ahhoz az kell, hogy Európa bizonyítsa: több százezer menedékkérelmet el is fogad. Rövid távon az is lelassíthatja a menekültáradatot, ha Ankarát képessé teszik arra, hogy jobban el tudja látni a szíriai menekülteket. Most ugyanis körülbelül 300 ezer gyerek nem jár közülük iskolába, az egészségügyi és szociális szolgáltatások pedig elvben ingyenesek ugyan, de alulfinanszírozottak.

Ígéretes első lépésként a múlt heti londoni donorkonferencián résztvevő országok 10 milliárd dollárt ígértek ezekre a szükségletekre.

De a legfontosabb a foglalkoztatottság. Januártól a szíriai menekültek már hivatalosan is vállalhatnak munkát Törökországban, jóllehet néhány korlátozás még vonatkozik rájuk. Például az, hogy egy vállalkozásban nem haladhatja meg a szíriaiak aránya a 10 százalékot, amit kisebb biznisz esetén nem könnyű teljesíteni.  Egy esetleges törökországi állás persze nem vesz rá mindenkit arra, hogy lemondjon a kockázatos tengeri útról Európa felé. De sokat segíthet. A 25 éves Omar, aki nemrég érkezett Izmirbe Damaszkuszból, azt mondja az Economist tudósítójának: “A terv az, hogy munkát találok itt, és nem megyek tovább Európába. De ha mégsem találok, akkor máris elindulok, mikor már elég meleg lesz hozzá.”