Ecuadort okolják a németek

Németország azt vetette az ecuadori elnök semére, hogy egyedül ő felelős a Yasuní-ITT környezetvédelmi projekt bukásáért. Berlin a továbbiakban kiemelt figyelemmel követi, mi történik ezen a területen.

Rafael Correa ecuadori elnök augusztus 15-én bejelentette, hogy a külföldi érdeklődés hiánya miatt nem valósul meg a  Yasuni-ITT terv, amely nemzetközi támogatást kért a tervek megvalósításához. Correa szerint a nemzetközi közösség cserben hagyta Ecuadort és a tervet, ezzel lemondott erről a jelentős környezetvédelmi projektről. Mivel Németország tavaly októberben 3,5 millió eurós megállapodást írt alá a nemzeti park megóvásáról, most az ecuadori elnököt vádolja a történtekért. 

A Yasuní-ITT Nemzeti Park megőrzésére Ecuador korábban javaslatot tett a nemzetközi közösségnek, hogy a környezet védeleme és a föld természeti kincseinek megőrzése érdekében ne aknázzák ki a terület alatt lévő olajat.

Ugyanakkor, mivel Ecuador egy szegény ország – Latin-Amerikában a harmadik legszegényebb – önerőből nem tudná fenntartani a terület védelmét és óvni biológiai értékeit, így a Yasuníból származó jövőbeni olajbevételek összegének felét kérte a park megóvására, valamint a kieső jövedelmek pótlására Correa a nemzetközi közösségtől.

A megállapodást 2012-ben sikerült is tető alá hozni, Olaszország például 47 millió dollárt folyósított az ecuadori, spanyol és olasz felügyelet alatt álló nemzetközi természetvédelmi alapba, azonban a kezdeményezés nem hozta meg a várt eredményeket, így most veszélybe került a bolygónk egyik legváltozatosabb természetes előhegyét jelentő Yasuní Nemzeti Park.

Correa nem egészen tévesen „ a nagy álszentekként” emlegette az fejlett országokat, hiszen amennyiben terve támogatásra talált volna nem kevesebb mint 410 millió tonna szén-dioxid kibocsájtásától kímélhettük volna meg bolygónk légkörét, nem is beszélve a Tagaeri és a Taromenane őslakosok, valamint a nekik otthont adó őserdő felbecsülhetetlen eszmei értékének megóvásáról.

Az OPEC-tagország Ecuador költségvetésének egy harmadát az olajbevételekből finanszírozza, a Yasuníban megbújó tartalékok pedig az ország potenciális olajkészletének 20%-át jelentik. Amint azt az állmafő hangsúlyozta, „kénytelenek leszünk kiaknázni a Yasni olaját, mert valamiből finanszíroznunk kell a büdzsét, hiszen nem játszhatunk milliók jólétével”.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez