Kereszttűzben Lenin: hányszor próbálták megölni?
Súlyosan megsebesítette egy merénylő a híres bolsevik vezért 1918. augusztus 30-án – ismerik sokan ezt a tényt. Azt viszont már kevesebben tudják, nem ez volt az egyetlen gyilkossági kísérlet ellene. Összesen ötöt tartanak nyilván a történészek.
Hiába elégedetlenkedtek tömegek a cári hatalommal az 1917-es forradalom vezetőit sem feltétlenül fogadta mindenki szívesen. Lenint például alig két hónappal a nagy változás után, 1918. január 14-én már megpróbálták eltenni láb alól.
Miután a szocialista hadsereg frontra készülő katonáival találkozott Petrográdban, a Szmolnijba vezető úton 12 cári tiszt csapott le Lenin autójára. Nem volt ez egy bonyolult feladat, mert a fogcsikorgató hideg és a hatalmas köd miatt szinte lépésben haladt a jármű. A fegyverropogást hallva szomszédja azonnal lefelé nyomta Lenin fejét, nehogy eltalálja egy golyó.
A célpont nem nyugodott, míg meg nem találták a tetteseket. Erre azonban jó ideig kellett várni. Évek múlva derült ki, hogy a merénylet fő szervezője Dmitrij Sahovszkij herceg volt, aki fél millió rubellel finanszírozta az akciót.
Legközelebb két hónap múlva, 1918 márciusában törtek Lenin életére. Ekkoriban kezdték áttelepíteni a bolsevik vezetést, és az egész fővárost Moszkvába. A legfontosabb személyeket az első fázisban, szigorú titoktartás mellett utaztatták. A pontos időpontról szándékosan félreinformálták a
közvéleményt.
A Malaja Visera állomásnál lett lövészek támadták meg a vonatot. Bár Leninnek haja szála sem görbült, a támadóknak 400 matrózt és 200 katonát sikerült lefegyverezniük.
Ezután félévvel következett a híres merénylet, már Moszkvában. Éppen egy gyárlátogatás után szállt be az autóba, aamikor három lövés dördült. Az egyik golyó az állkapcsát, a másik a karját találta el, a harmadik a kabátját súrolta.
A tettest, a 28 éves Fanni Kaplant elfogták és ő azonnal bevallotta tettét. Annak ellenére, hogy három nap múlva kivégezték, a mai napig rengeteg kérdés maradt tisztázatlanul az esettel kapcsolatban. A nő ugyanis szinte teljesen vak volt, ráadásul a támadás este 11-kor, teljes sötétségben történt. Nem árulta el, hogy bárki is segített volna.
Bár a súlyosan sérült, eszméletlen Leninhez azonnal orvosokat hívtak a Kremlbe, mivel a kórházi ellátás ellen tiltakozott, sokak szerint ezért kaphatta későbbi végzetes agyvérzését. A merénylet után két hónappal már újra szerepelt a nyilvánosság előtt.
A legfurcsább támadás 1919 január 6-án érte a proletár politikust. Éppen beteg feleségéhez, Krupszkajához igyekezett a fővároson kívülre, amikor útonállók megállították a kocsiját. A sofőr ugyan próbált ellenkezni, de mivel Lenin nem engedte, mindenüket elvették és elhajtottak. Csak egy üveg tej maradt meg, amit végül gyalog vitt el a feleségének. A banditák ellen persze hajtóvadászat indult. Félévvel később kézre is kerültek és kivégezték őket.
Legutoljára még ugyanebben az évben, szeptember 25-én terveztek bombatámadást Lenin ellen. A párt moszkvai bizottságának gyűlésén dobtak be egy nagy bombát az ablakon keresztül, amely 12 embert megölt, 50-et pedig súlyosan megsebesített. A célpontot viszont nem, mert elkésett a gyűlésről.
Az anarchisták vezérét, Kazimir Kovalevicset és a bomba készítőjét, Pjotr Szoboljovot kivégezték. A többiek vagy öngyilkosok lettek, vagy később börtönözték be őket.