A Yasuní-ITT Nemzeti Park megőrzésére Ecuador korábban javaslatot tett a nemzetközi közösségnek, hogy a környezet védeleme és a föld természeti kincseinek megőrzése érdekében ne aknázzák ki a terület alatt lévő olajat.
Ugyanakkor, mivel Ecuador egy szegény ország – Latin-Amerikában a harmadik legszegényebb – önerőből nem tudná fenntartani a terület védelmét és óvni biológiai értékeit, így a Yasuníból származó jövőbeni olajbevételek összegének felét kérte a park megóvására, valamint a kieső jövedelmek pótlására Correa a nemzetközi közösségtől.
A megállapodást 2012-ben sikerült is tető alá hozni, Olaszország például 47 millió dollárt folyósított az ecuadori, spanyol és olasz felügyelet alatt álló nemzetközi természetvédelmi alapba, azonban a kezdeményezés nem hozta meg a várt eredményeket, így most veszélybe került a bolygónk egyik legváltozatosabb természetes előhegyét jelentő Yasuní Nemzeti Park.
„A világ cserben hagyott minket – jelentette ki Correa – nem alamizsnát kértünk, hanem Földünk értékeinek megóvására és a klímaváltozással szembeni közös felelősségvállalásra invitáltuk első világbeli partnereinket, akik mellesleg az üvegházhatást előidéző CO2 legnagyobb kibocsájtói.”
Correa nem egészen tévesen „ a nagy álszentekként” emlegette az fejlett országokat, hiszen amennyiben terve támogatásra talált volna nem kevesebb mint 410 millió tonna szén-dioxid kibocsájtásától kímélhettük volna meg bolygónk légkörét, nem is beszélve a Tagaeri és a Taromenane őslakosok, valamint a nekik otthont adó őserdő felbecsülhetetlen eszmei értékének megóvásáról.
Az OPEC-tagország Ecuador költségvetésének egy harmadát az olajbevételekből finanszírozza, a Yasuníban megbújó tartalékok pedig az ország potenciális olajkészletének 20%-át jelentik. Amint azt az állmafő hangsúlyozta, „kénytelenek leszünk kiaknázni a Yasni olaját, mert valamiből finanszíroznunk kell a büdzsét, hiszen nem játszhatunk milliók jólétével”.
Az elemzők szerint a Yasuní-ITT kudarca már csak azért is rendkívül elkeserítő, mert a jó kilátásokkal kecsegtető ecuadori energiapolitikai és természetvédelmi projekt nem mint, egy keresztülvihető és fenntartható modell vonul majd be a köztudatba – aminek egyébként egyetlen akadálya a donor országok szűkmarkúsága volt – hanem csak mint egy elvetélt idealista próbálkozás.
Az ecuadori államfő biztosította a természetvédelmi aktivistákat, hogy első lépésként csak a Yasuní területének egy százalékát érintik majd a munkálatok, melyek a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, hogy minimálisra csökkentsék a régióban a beruházás ökológiai lábnyomát.