Egyesek a megszaporodott lincseléseket az őslakosok „közösségi igazságszolgáltatási” gyakorlatának tudják be, ám a szakértők és a törzsi vezetők rámutattak, a bűncselekménynek minősülő öntörvényes gyilkosságoknak semmi közük az indián kultúrához.
„A lincselések sokkal inkább az állami jelenlét, valamint a rendfenetartó erőkbe vetett bizalom hiányának tudható be” – fejtette ki Griselda Sillercia emberi jogi ombudsman.
2013 első hat hónapjában Sillercia adatai szerint 10 ember esett az öntörvényű igazságszolgáltatás áldozatául a Többnemzetiségű Államban.
La Paz külvárosaiban, El Altóban az utazó lépten-nyomon találkozhat villanypóznákra akasztott rongyfigurákkal, melyek nyakában a „Tolvaj ha elkapunk elégetünk”, vagy ehhez hasonló üzenetekben hívják fel a helyiek a törvényen kívüliek figyelmét arra, nem hívnak rendőrt ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez.
„A galoppozó gyilkossági statisztikák és az erőszakos bűncselekmények megszaporodása a fő oka annak, hogy a lakosság bizalmát vesztette az állami szervekben” – teszi hozzá Sillercia.
Az ombudsman szerint az emberi jogok tiszteletben tartása lehetne a megoldás a problémára, mivel a bűncselekményektől szenvedő lakosság éppen úgy áldozata a helyzetnek, mint meglincselt elkövetők.
Az ENSZ adatai szerint a bolíviai települések 47%-án egyszerűen nincsen rendőri jelenlét, így ezek közösségek egyfajta jogi lagúnában élnek, tehát nem meglepő, hogy a társadalom úgy keres megoldást problémái orvoslására, ahogy tud.