Nem is gondolnád, ki a legnépszerűbb európai vezető

Több mint öt és félmillió like-kal veri még a a 2. helyezett brit monarchia oldalát is, alig kevesebb, mint 8 millió kedvelője van a legnagyobb közösségi oldalon. Pedig rendszeresen becsmérli az internetet, és próbálja blokkolni a közösségi médiát. De az ellenszenv, úgy tűnik, nem kölcsönös. A török elnökről, Recep Tayyip Erdoganról beszélünk.

Szóval ő vezeti a vezetők like-listáját Európában, őt követi csaknm két és félmillióval a brit uralkodói család, aztán a román államfő, Klaus Iohannis, a német kancellár, Angela Merkel, az orosz kormányfő, Dmitrij Medvegyev és Albánia miniszterelnöke, Edi Rama következik az európai sorban.

Mindezt a globális kommunkációs cégtől, a Burson-Mastertől tudjuk, amelynek kutatása szerint Erdogan dobogós az egész világon is, igaz, ott “csak” a 3. helyre elég a 8 milliója. Az abszolút listavezető Barack Obama amerikai elnök, őt indiai kollégája, Narendra Modi követi – ráadásul mindkét, magán és hivatalos profilja külön-külön több követőt mondhat magáénak Erdoganénál.

A Facebook-siker mindazonáltal nem jelenti feltétlenül azt, hogy a politikusok különösebb interakcióba is lépnének követőikkel. Vagy azok velük. Mert hogy azt is mérték, hogy kinek milyen aktivitás tapasztalható az oldalán. Itt Erdogan már nem fért be az első tízbe, mint ahogy Obama sem.  Ha a megosztások, kedvelések és hozzászólások számát nézzük, a követők számára kivetítve, akkor messze Argentína új elnöke, Mauricio Macri viszi el a pálmát. Az ő posztjaira átlagban a követői 12 százaléka reagál valamilyen módon.

A második ebben a kategóriában Hun Sen kambodzsai miniszterelnök, 8,6 százalékkal, őt pedig izraeli kollégája, Benjamin Netanjahu követi. Aztán az iraki kormányfő irodája jön, utána a brazil elnökasszony, Dilma Rousseff. A Fehér Ház oldala az ötödik, a török miniszterelnöké, Ahmet Davoglu-é a kilencedik.

A török államfő hivatalát hiába kérte a Newsweek, hogy kommentálja Erdogan Facebook-sikerét. Ami leginkább annak fényében meglepő, hogy Törökországban a hírek szerint letiltották a hozzáférést a közösségi oldalakhoz a tavaly októberi ankarai öngyilkos robbantások után, és korábban is többször válaszolt már ezzel az eszközzel a kormány a társadalmi nyugtalanságra.

A teljes tanulmányt ITT nézhetik meg.