A Buganda királyok síremléke – világörökséget mentenek Kasubiban
Az UNESCO az úgynevezett Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján tartja nyilván azokat a helyeket, amelyeket megsemmisülés vagy rombolás veszélye fenyeget.
2010. március 16-án pusztító tűzvész után a Buganda királyok síremléke is felkerült erre a listára. A Dél-Ugandában található ősi Buganda királyság és a közel 6 millió baganda évtizedek óta szálka Uganda vezetőinek szemében, hiszen a bagandák hűek saját királyságukhoz, igyekeznek annyira autonómok lenni, amennyire csak lehetséges.
Egyesek szerint a gyújtogatás (valószínűleg erről volt szó) támadás volt a bagandák ellen, akár még politikai merénylet is lehetett, hogy letörjék a büszke etnikum és a királyság szarvát. A tűzeset kapcsán a síremlék sajnálatos módon szinte a földdel vált egyenlővé. Elkezdték újra felépíteni, és Peter Charles Mayinga, a királyság miniszterelnöke szerint a felújítási munkálatoknak 2016 decemberéig be kell fejeződniük. Minden forráslehetőséget megragadnak és próbálnak kihasználni, hogy a bagandák fő szellemi központja és a királyság legaktívabb vallási palotája újra teljes pompájában tündökölhessen.
Sajnos rájöttek, hogy alulbecsülték a felújításhoz szükséges költségeket, mert az eredeti állapotok visszaállításához sajnos nem lesz elég a mintegy 4,5 milliárd ugandai shilling (kb: 390 000 000 forint). Folyamatosan lobbiznak, adományokat gyűjtenek a teljes összeg megszerzéshez. Az UNESCO is biztosított már számukra víztároló berendezést, Canon tűzoltóberendezéseket, amelyek értéke több, mint egy milliárd ugandai shilling (90 000 000 forint)
A halotti kultusz a világ minden népének életében fontos szerepet játszik. A Buganda Királyok síremléke a világörökség lista szereplője, és a világ legkülönösebb hasonló építményei közé tartozik. A világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak.
A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi egyezményt az UNESCO dolgozta ki, és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökségi Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a világörökségi listára. A nemzetközi szerződést 2014. augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Uganda küldöttei 1987-ben.
A Buganda Királyok síremlékei Uganda fővárosában, a Kasubi hegyen találhatók. A síremléket rejtő mintegy 30 hektáros domb három fő helyszínre osztható. A fő sírhelyre, mely a terület nyugati részén fekszik, egy másikra, ahol épületek és sírok találhatók, valamint a domb keleti részén fekvő mezőgazdasági területre. A baganda nép Kabaka uralkodói mindig stratégiai elhelyezkedésű hegyekre építették palotáikat, ahonnan az odavezető utakat szemmel tarthatták. A szájhagyomány szerint az első Kabaka uralkodó Kintu volt, felesége az egek istenének.
A dombtetőn volt található a Buganda Királyság Kabaka-királyainak korábbi palotája, melyet 1882-ben építettek, majd két évvel később temetkezőhellyé alakítottak át. Itt temették el a királyok leszármazottait is. A kör alakú, kupolás fő sírhelyen négy királyi sír található. Az itt eltemetett első Kabaka uralkodó I. Muteesa volt, a bugandák 35. királya. Itt van még II. Mwanga, II. David Chwa és II. Edward Mutesa nyughelye is. Az épületet fából, zsúpból, nádból és sárral tapasztott sövényből készítették, és a szerves anyagokból történő építkezés kiváló példája. Ez a tradicionális építészeti műremek vált a lángok martalékává 2010-ben.
A hely fő jelentőségét a hit, a szellemiség, a folytonosság és az összetartás megfoghatatlan értékei adják. A síremlék ma is az ország legfontosabb vallási helyszíne, úgy tartották ugyanis, hogy az uralkodók az egek istenétől származnak. Haláluk után a hagyomány szerint minden Kabaka királyt külön sírba temettek, azonban állkapocscsontjaikat a királyi sírhely őrzi, úgy tartják ugyanis, abban lakozik túlvilági lelkük.
A bugandák az ősi hagyományt ápolva, a legmélyebb, megerősített hittel, felelősségérzettel, magától értetődő természetességgel mindent megtesznek a számukra legszentebb világörökségi helyszín tökéletes helyreállításáért.