Mondhat bármit a menekültekről az ENSZ, a kormányok úgyis azt csinálnak, amit akarnak? – interjú

– Legalább annyi menekült érkezhet Európába az idén, mint tavaly – jósolják a legtöbben. Mire számít az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága?

– Ennek a menekültválságnak még közel sincs vége. Valószínűleg belátható időn belül nem fékezi meg a már öt éve húzódó szíriai háborút a nemzetközi közösség. Ráadásul már a 4,5 milliót közelíti a Szíriából útnak indulók száma, a belső menekülteké a 8 milliót, a háború halálos áldozataié pedig a 250-300.000-et. Ezzel egy időben (főleg az Iszlám Állam miatt) kiújultak a konfliktusok Irakban és Afganisztánban. Bár ez a legtöbb menekültet kibocsátó három állam, rajtuk kívül még sok más konfliktus van Afrikában, Ázsiában, és például Kolumbiában. Ezek a területek továbbra is százezreket küldhetnek a határon túlra. Emiatt és a Szíriával szomszédos országok (Törökország, Jordánia, Libanon) változatlan, perspektíva nélküli menekültpolitikája miatt idén is újabb tömegekre számíthat Európa.

– De miért Nyugat-Európa? Annyival jobb ott az ellátás?

– Van ennek a dolognak egy másik aspektusa, az úgynevezett lavinaeffektus: minél többen érkeznek egy bizonyos országba, az annál inkább vonzerőként hat a többiekre. Érzelmi és praktikus okokból mindenki olyan helyre igyekszik, ahol vannak ismerősei, rokonai. Nagy valószínűséggel ők tudnak segíteni az újonnan érkezőknek akár a lakhatással, az új munkahellyel, akár a jogi, adminisztratív kérdésekben. Ilyen összetartó közösség várja a menekülteket a két legfontosabb célországban, Svédországban és Németországban.

– A várható idei menekülthullámban milyen szerepet kaphat Magyarország?

– A határlezárások miatt jelenleg nem igazán vannak menekültek hazánkban. Mivel a magyar jog szerint Szerbia biztonságosnak számít, a szeptember 15. után a kerítésen át érkezőket (körülbelül 700-800 embert) kiutasították. Ezt azonban nem sikerült végrehajtani, mert Szerbia kategorikusan nem veszi vissza őket. Ezért sokukat hónapokra rács mögé, azaz kiutasítási őrizetbe zárták. Mivel ez az állapot emberi jogi és praktikus okok miatt hosszú távon nem tartható fenn, novembertől fokozatosan kikerülnek innen a befogadóállomásokra, ahonnan aztán eltűnnek, tehát valószínűleg továbbmennek Nyugat-Európa felé.

– Ki lehetne számolni, mennyibe kerül ez az eljárás és a másik, szeptember 15. előtti tranzitzónás a magyar kormánynak? Lehetséges, hogy a nyári módszer olcsóbb volna?

– Ez egy összetett kérdés. Egyrészt pontos adataim még nincsenek az őrizetről. De az biztos, hogy az sosem olcsó az ellátás, a biztonság, az őrszemélyzet miatt. Ugyanakkor semmiképpen sem normális a szeptember 15. előtti állapot. Egyfelől szükség van arra, hogy ellenőrzött keretek között érkezzenek a menekültek. Másfelől minden menedékkérő ügyét ki kell vizsgálni. Ez persze óriási kihívást jelent az európai hatóságoknak nemcsak adminisztrációs, de lelki szempontból is.

– A napokban cikkezett a sajtó az Adolfsen testvérek cégéről, amely a svédországi és norvégiai menedékkérők ellátásával tavaly 630 millió forintnyi nyereséget termelt. Nyerészkedésnek tartják ezt a legnagyobb kritikusok. Igazuk van? A menekültek ellátása kizárólag az állam feladata?

– Adhatja magánkézbe ezt a feladatot az állam, ha az ellátás minden előírásnak megfelel. Ha eköré olyan feltételrendszert, szabályozórendszert épít az állam, amely minden garanciát tartalmaz és ellenőrzi is azokat, akkor ez önmagában nem egy rossz dolog.

– A magyar kormány menekültpolitikájának elemzésén túl kérdezem: hogy tudnak egy ennyire elutasító magatartással küzdeni a nemzetközi szervezetek?

– Leveleket írunk, közleményeket adunk ki, hallatjuk a hangunkat: Magyarországnak alapvető emberi és a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelessége vállalni a rá háruló felelősséget a menekültekkel szemben, gondoskodjon róluk és nyújtson nekik oltalmat. Eddig közvetlen foganatja nem volt a követeléseinknek. Viszont vannak olyan nemzetközi bíróságok, illetve menedékkérők is, akik eljárást indítanak Magyarország ellen és valószínűleg nyerni fognak.

– Általában véve milyen az együttműködés a világ kormányai és a nemzetközi szervezetek között? Jól látja a kívülálló, hogy míg az utóbbiak figyelmeztetnek, különböző nyilatkozatokat fogalmaznak meg, az államok ettől teljesen függetlenül teszik, amit jónak látnak?

– A malmok valóban lassan őrölnek, de mi bízunk az eredményben. Ugyanakkor a tendenciák semmiképpen sem kedvezőek sem a közvélemény, sem a kormányzati politikák szintjén. Ráadásul ezeket az ijesztő trendeket az olyan események is felerősítik, mint például a szilveszteri szexuális zaklatások a nagyvárosokban Európa-szerte. Viszont nagyon súlyos hiba volna néhány száz eltorzult személyiség miatt százezreket büntetni, akik háborús övezetből, az életüket féltve menekülnek. Egyetlen céljuk, hogy békében éljenek.

Képek: Wikipedia