Az argánolajtól a biojoghurtig – innováció, és kapcsolatépítés marokkóban

A MENARA-val a kapcsolatot még kiérkezésemkor , november elején vettem fel a helyi gazdasági kamara ajánlására, mivel Marokkó egyik legjobban működő agrár-ipari klasztere , amely a luxus szegmens fejlesztését, az export növelését és az innovációt állitotta tevékenysége középpontjába.  A mintegy 30 tagvállalat nagyjából harmada foglalkozik argán olajokkal és kozmetikumokkal, míg a minőségi konzervgyártásban a 35 országba szállitó  CARTIER Saada képvisel világszinvonalat. Számtalan innovációt inkubálnak, melyek közül a bio joughurt a gyermekek számára könnyen megkedvelhető gyümölcsrostban gazdag – jelenleg szabadalmaztatás alatt álló –  ujdonság talán a legérdekesebb. A profilban az ipari hulladékfeldolgozás mellett benne van a csomagolóanyag-gyártás és fejlesztés csakúgy, mint a tanulmánykészités és a Marrakechi Egyetem ahol most helyizik üzembe az akkreditált mérésekre és minősitésre képes speciális laboratóruumot.

Röviden bemutathattam a HTCC-t és az ipari hulladékfeldolgozáshoz  a REIND rendszerét ajánlottam , míg az exportképes  kozmetikumok fejlesztésre javasoltam egy önálló szakmai napot szervezni magyar kozmetikusok részvételével – ami nagy tetszét aratott.

BENCHARIF professzor – aki algériai származású – elöljáróban elmondta , hogy intézetük az  IAMM az EU és az UNIDO ( az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete ) megbizásából foglalkozik a mediterráneum gazdasági fejlődésében a klaszterek szerepével . Ő maga  Tunéziában és Görögországban, valamint Algériában az elmúlt évtizedben szerzett kifejezetten lesujtó tapasztalatokat és ezért is tartja fontosnak, hogy az ott elkövetett hibák Marokkóban ne ismétlődjenek meg .

A roppant részletes ( oktató) anyagban szólt arról , hogy felkészült vezető ( animátor ) és lelkes , elkötelezett adminisztráció ,valamint tanácsadó szakember hiányában  az állam , vagy a nemzetközi szervezetk által folyósitott pénz elköltése  után a klaszterek 1/3-a megszünik . A probléma gyökerét a tagválogatásban és a közös célok meghatározásában látja ,ahol az opportunista és/vagy bizalmatlan tagok megakadályozzák a legfontosabb kohéziós erő a „ bizalom „ kialakulását.  Közös célok és projektek , aktualizált és a tagság által megszavazott munkaprogramok és alkalmas vezetés hiányában pedig a klaszterek gyorsan elvesztik létjogosultságukat.

Szólt arról , hogy az Európai Únióban is kénytelenek tudomásul venni ,  hogy a klaszterek – bár nagyon sikeresek lehetnek  – de nem önfenntartók. A tapasztalat szerint a még a legjobbak is csak 30 %-os önfinanszirozással birnak . Azonban az államnak és a régiónak elemi érdeke kiválóan működő  klaszterek fenntartása, segítése, hiszen a gazdaságfejlesztés legdinamikusabb motorjai lehetnek munkahelyeket teremtve és iparágak versenyképességét javítva!

Azt gondolom egy hasonló klaszter körkép nem ártana Magyarországon sem ,hiszen az elmúlt 10 év nekibuzdulásai után ugyancsak nagy a csend ezen a területen nálunk ! Jöjjünk –jöjjenek a MENARA klsztertől és Marokkótól tanulni !