Marokkó – a lehetőségek országa
A Világbank elemzője elismerve a pozitív változásokat mindeközben fenntartásait hangoztatja Marokkó gazdasági kilátásainak stabilitásával kapcsolatban és számos ( publikus ) elemet kihagy a jövőbeni helyzet megítéséléséből .
Marokkó energia – ezen belül olaj, gáz és szén – import függősége ugyan még magas (90% feletti), de a fosszilis energia világpiaci árak alacsony szintje kedvező hatású lesz a 2016 évi költségvetésben. Ráadásul idén lépnek be jelentős megújuló energia-, és hazai földgáztermelési kapacitások, amelyek drasztikusan, akár 20-30 %-kal is javíthatnak a helyzeten! Az energia infrastruktúra javításában – a hálózatépítésben – pedig további jelentős hatékonysági és strukturális tartalékok vannak.
A foglalkoztatást pedig (gondoljunk csak a korábbi két számjegyű kínai gazdasági növekedésre) az infrastruktúra beruházások, ezen belül a dél marokkói 1000 km-es gyorsforgalmi út építésének bejelentése felpörgetheti csakúgy, mint az egyre inkább kibontakozó Zöld Marokkó terv, amelyben talán mi magyarok is szerepet vállalhatunk. Ennek részei lehetnek a vízépítési programok csakúgy, mint a fügekaktuszban rejlő szövetkezeti lehetőségek kihasználása.
Itt van az a hatalmas logisztikai program, amelynek keretében 5 nagyobb körzet és tucatnyi tengeri kikötő épül, ahol talán egyszer újra lesznek magyar Ganz-daruk, vagy utódaik.
Az az aggály, hogy Marokkó mennyire erősen függ Európától, mint földrajzilag determinált export piacától mára már szintén szertefoszlani látszik, hiszen az elmúlt évtizedben Marokkó tudatosan nyitott Afrika és Arábia felé és dinamikusan növekszik – alig öt év alatt meg tízszereződött – ide irányuló exportja. Ezt most infrastruktúraépítéssel és közvetlen befektetésekkel is kiegészíti a kontinensen.
2009-2012 között a legnagyobb gazdasági csapást a turizmus drasztikus visszaesése mérte Marokkóra, de ez is átalakulni látszik és bár a kormány ez irányú eltökéltsége kicsit alábbhagyott (talán a szektor világméretű volatilitását látva), most mégis új lehetőség bontakozik ki, hiszen egyre sikeresebbek az egyiptomi és törökországi piacokról az orosz turisták, na és a japán, kínai újgazdagok tudatos ide csábításával. Marokkó sikeresen építi ki a “legbiztonságosabb afrikai arab ország” imázsát a turizmusban.
Valljuk be jó reklámmal ez nem is lehet olyan nehéz, hiszen a kiemelten jó közbiztonság mellett itt van (a világon létező talán 2-3 helyből) olyan egyedülálló lehetőség, hogy reggel Agadírnál fürdesz az Atlanti-óceánban, este argánolajos kezelést kapsz egy Hammanban Marrákes luxusszállodájában (vagy éppen golfozol egyet) és utána 67 km-re már síelhetsz az Atlasz-hegység csúcsán a Toubkalon. Több reklámot érdemelne, annyira csodálatos.
További pozitív közgazdasági robbanást eredményezhet Marokkóban akár már egy-két éven belül a király VI. Mohammed azon direktívája is, hogy kiemelten támogatják a 200 millió dirhamot (körülbelül hat milliárd forint) meghaladó beruházásokat. Ebben a programban épül már a 2. marokkói autógyár (Peugeot) és több nagyipari létesítmény is, amelyhez itt van a 4 nyelvet beszélő 10-12 milliós 35 éven aluli sok-sok iskolázott fiatal.
Ez nem kockázat, ez egy irigylésre méltó helyzet, amit akár egész Európa is megirigyelhetne, ha jól belegondolunk!
Kép: Wikimedia Commons