Így ünnepeltek karácsonykor az orosz cárok
Az ortodox világ ma, január 7-én ünnepli Jézus születését. Ez alkalomból vetődik fel a kérdés: vajon hogyan karácsonyoztak a Romanov család tagjai az Orosz Birodalomban.
A mai fenyőfaállítós, ajándékozós módszer a 19. század első felében terjedt el a cári udvarban, amikor I. Miklós felesége vágyakozni kezdett a gyermekkori, poroszországi szokások után – írja a Russia Beyond the Headlines.
A karácsonyi ünnepélyt szenteste, vacsora után tartotta a család, amely különösebben nem tért el a világszerte átlagostól. Náluk is zárt ajtók mögött készülődtek a felnőttek, amely előtt pedig izgatottan türelmetlenkedtek a gyerekek. A várakozást a cár, vagy a cárné csengőszóval törte meg. A díszes terembe belépőket több karácsonyfa és fehér abroszos asztalokra helyezett ajándékok várták.
A társaság minden tagja kapott egy általános ajándékot. Ez leginkább mandarinból, almából, aszalt szilvából és szentpétervári mesterek édességeiből állt. A családtagok persze külön-külön is megajándékozták egymást. A szülők általában gyermekeik tehetségét igyekeztek támogatni. Így kaptak például csellót és zongorát I. Miklós gyerekei 1843-ban. Olykor érdekes dolgok is akadtak a fa alatt. 1881-ben például Maria Fjodorovna cárné férjének, III. Sándornak egy revolvert, fiainak pedig angol késeket adott. Valószínűleg a 9 hónappal korábban II. Sándor ellen elkövetett merénylet befolyásolta választását.
A gyerekek vagy zsebpénzükből vásárolt, vagy saját kezűleg készített meglepetéssel kedveskedtek a felnőtteknek. Olga Alexandrovna nagyhercegnő egyszer például egy fehér keresztekkel díszített piros cipőt ajándékozott édesapjának, III. Sándornak, aki lánya nagy örömére viselte is azt.
Kötelességéről a cári család Karácsonykor sem feledkezett meg. Rendszeresen tartottak jótékonysági rendezvényeket az ünnepi időszakban. I. Miklós például tombolát tartott az udvar előkelőségeinek és személyzetének, ahol többek között vázákat, lámpákat, porcelánkészleteket nyertek a résztvevők.
Legelőször 1866-ban tartottak karácsonyi ünnepélyt szegény gyerekeknek. Akkor Sándor cárevics, a későbbi III. Sándor mind a száz kis vendégnek egyenként adott ruhát, cipőt, vacsorát, sőt még egy játék keretében a karácsonyfa díszeit is szétosztotta közöttük. Ezután minden évben megtartották a szegény gyerekek karácsonyi ünnepélyét. Idővel a betegek, az iskolások, a katonák látogatása sem maradhatott el a cári család ünnepi programjából.