Jó év volt 2015 Indiának is

A dél-ázsiai országban a világ több befolyásos vezetője is megfordult idén. A sort januárban az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama nyitotta, akinek látogatása során áttörést ért el a két ország a bilaterális atomenergia-ipari együttműködésről még 2008-ban kötött megállapodás végrehajtásáról. A diplomáciai sikert azonban beárnyékolta Modi 1 millió rúpiás (több mint 4 millió forintos) sötétkék öltönye, amely gúny tárgya lett és tiltakozást váltott ki az ellenzék részéről, az indiai miniszterelnök ugyanis apró aranyozott betűkkel saját nevét szövette bele csíkozás gyanánt zakójába.

Az indiai kormányfő többi évközi találkozója már nem visszhangzott az efféle malőröktől, és az elért eredményeken maradt a hangsúly. Májusban Hszi Csin Ping kínai elnökkel Pekingben 10 milliárd dolláros (2870 milliárd forintos), míg novemberben Londonban David Cameron brit kormányfővel 9 milliárd fontos (3850 milliárd forintos) üzleti megállapodást írt alá. Decemberben Újdelhiben Abe Sindzó japán kormányfővel tárgyalt, aki szerint új korszak kezdődött a két ország viszonyában: találkozójukon kétoldalú kereskedelmi és katonai együttműködésről döntöttek, valamint lefektették a békés célú nukleáris kooperáció alapjait is. Az indiai fővárosba látogatott idén Angela Merkel német kancellár is, hogy ellássa kézjegyével az indiai technológiai szektor és a német ipar közötti stratégiai partnerségi megállapodást.

A Modi által meghirdetett – a külföldi vállalatok helyi beruházásait megkönnyítő – Make in India programnak köszönhetően olyan cégóriások érkeztek 2015-ben a dél-ázsiai országba, mint a kínai Lenovo vagy a világ legnagyobb technológiai gyártója, a tajvani Foxconn. A beruházási kedv a gazdaság idei teljesítményén is meglátszott: a szeptember végéig tartó három hónapban 7,4 százalékkal nőtt az indiai gazdaság éves összevetésben, vagyis meghaladta a 6,9 százalékos kínai növekedést, igaz, az ország GPD-je továbbra is mindössze ötöde a rivális Kínáénak.

A környezeti ártalmak terén azonban egy napon említhető a két ország: az indiai fővárosban az egy köbméter levegőben mért apró porszemcsék (PM2,5) koncentrációját mutató levegőminőségi index értéke decemberben helyenként a 700 mikrogrammot, vagyis az egészségügyi határérték több tízszeresét is túllépte, aminek nyomán az indiai legfelső bíróság ideiglenesen megtiltotta az új, nagyteljesítményű dízelautók árusítását Újdelhiben, és átmenetileg kitiltotta a városból a 10 évesnél idősebb teherautókat.

A szomszédos Nepálba szintén korlátozottan hajtanak csak be járművek Indiából, ami miatt már súlyos benzin-, élelmiszer- és gyógyszerhiány lépett fel az áprilisban pusztító földrengés sújtotta országba. Katmandu szerint Újdelhi de facto gazdasági blokádot léptetett életbe ellene az egyik Nepálban élő, Indiához kötődő közösséget is hátrányosan érintő új alkotmány miatt. India tagadja ezt a vádat, és biztonsági kockázatokkal indokolja a Nepálba irányuló áruszállítás lelassulását.

India viszonya másik szomszédjával, az ősellenség Pakisztánnal a javulás jeleit mutatja, az indiai külügyminiszter ugyanis bejelentette december elején, hogy a két ország 3 év után felújítja a magas szintű kétoldalú párbeszédet, hogy enyhítsen a Kasmír hovatartozása miatt évtizedek óta fennálló feszültségen. Bangladessel határügyekben már sikerült dűlőre jutnia Indiának: a két állam augusztus 1-jén “vérontás nélkül” pontot tett az 1713-ra visszanyúló konfliktusa végére, aminek nyomán India területe 40 négyzetkilométerrel kisebb lett.

A földkérdés a belpolitikát is uralta, s a szenátusban többséggel rendelkező ellenzék tiltakozása miatt végül elmaradt a Modi egyik fő reformjavaslatának számító, a területek ipari célú megszerzését megkönnyítő földtörvény bevezetése, csakúgy mint a kormányfő másik fő terve, az áfa országos szintű egységesítése. Az általános elégedetlenséget – amelyet csak fokoztak a kormánnyal szövetséges szélsőséges hindu csoportok kirohanásai – a kormánypárt választási eredményei is tükrözték.

Az Indiai Néppárt februárban történelmi vereséget szenvedett az újdelhi választásokon, legyőzője, a korrupció felszámolását ígérő Közemberek Pártja a 70 képviselői helyből 67-et szerzett meg. Ennek ellenére Modi májusban a megvesztegetési botrányoktól mentes és a legszegényebbek felé forduló kormányzásának egy éves fennállását ünnepelte. A következő kudarc novemberben jött, amikor India harmadik legnépesebb szövetségi államában, Biharban maradt alul a kormánypárt, amely választási hadjárata során a hinduizmus és az iszlamizmus szembeállításával próbálta megnyerni a választókat.

A bihari vereség kemény kormányellenes bírálatokkal párosult, amelyek szerint a Modi-rezsim megtűri a radikális hindu mozgalmakat, ráadásul napokig hallgatott, amikor feldühödött hinduk szeptemberben meglincseltek egy muszlim férfit, csak mert feltételezték róla, hogy családjával marhahúst evett.

A vallási intolerancia térnyerése elleni tiltakozásul októberben számos indiai művész visszaadta állami kitüntetését, és még a dalai láma is állást foglalt a kérdésben. A tibeti spirituális vezető szerint a BJP bihari kudarca megmutatta, hogy “a hindu közösség nagy része még mindig a békében és a harmóniában hisz”.

Pedig Modi is épp ez utóbbi életérzést szeretné átadni az emberiségnek a jóga népszerűsítésével. Kezdeményezésére tavaly június 21-én ünnepelte először a világ az ősi indiai hagyomány nemzetközi napját, amelyen a kormányfő a Guinness-rekordok könyvében is helyet szerzett magának azzal, hogy irányítása alatt soha nem látott tömeg, 35 985 ember jógázott egyszerre Újdelhi központjában.

Fotó: Wikipedia