Erről szól a szexrabszolga-megállapodás

A második a világháború idején a japán gyarmatosítók nem csak gazdaságilag zsákmányolták ki Koreát, koreai asszonyok tízezreit kényszerítették katonai bordélyokba, ahol olyan kegyetlen sorsuk volt, hogy sokan bele is haltak. Bár a háborúnak már hetven éve vége, a megbékélés nem történt meg, Japán eddig tagadta, vagy jelentéktelennek mondta az ügyet. Kína és Korea pedig addig nem tekintette lezártnak a második világháborút, amíg legalább bocsánatot nem kérnek az asszonyoktól, és fel nem tárják a háborús bűnöket. Az ügyben most, 70 év után sikerült áttörést elérni. Japán és Dél-Korea történelminek számító megállapodást írt alá, és ezúttal az őszinte bocsánatkérés sem maradt el. Abe Sindzó, Japán miniszterelnöke újból legőszintébb bocsánatkérését fejezi ki és bűnbánatot érez azok miatt a nők miatt, akik kéjhölgyekként mérhetetlen testi és lelki szenvedést voltak kénytelenek elviselni” – mondta Fumio Kishida japán külügyminiszter, majd hozzátette: Japán tudatában van a felelősségének.

Tokió a bocsánatkérésen túl egymilliárd jenes segélyalapot ajánlott fel azoknak az idős dél-koreai nőknek a támogatására, akiket a japán megszálló erők prostitúcióra kényszerítettek. Szöul azt vállalta a megállapodásban, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt. Dél-Korea ezzel a bejelentéssel megerősíti, hogy az ügyet végleg és visszafordíthatatlanul lezárja azzal a kitétellel, hogy Japán megtartja ígéreteit – jelentette ki Jun Bjung Sze dél-koreai külügyminiszter.

Mondjunk nemet a megalázó megállapodásra! – tartotta maga előtt transzparensét egy koreai nő a miniszteri bejelentéssel egy időben a külügyminisztérium előtt. A több tucat tiltakozó szerint Tokió részéről a bocsánatkérés és a kártérítés jelenlegi formájában korántsem elég, büntetőjogi felelősségre vonást szeretnének. A helyzet megoldása nem csak pénzkérdés, a felelősségvállalásnak állami szintűnek és ugyanakkor törvényi alapúnak kell lennie – magyarázta egy civil aktivista. Sok dél-koreai ugyanis még ma is keserűen gondol vissza az 1910 és 1945 közötti kegyetlen japán gyarmati uralomra. A szöuli vezetésre azonban nyomás nehezedett annak érdekében, hogy javítsa kapcsolatát Japánnal, amely a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Elemzők szerint az Egyesült Államok pedig azért ösztönözte Szöult a lépésre, mert erős és egységes frontot akar Kínával és Észak-Koreával szemben.

(Forrás:M1Híradó)