Vigyázz, hová temeted a lovadat, baj lehet belőle!
Ha egy szívünknek kedves háziállatot elpusztulásakor megsiratunk, nem meglepő. Még az sem, ha a temetésére vendégeket hívunk. Az viszont már igen, ha az állat nyughelyét az állam jelöli ki. Érdekes törvény lépett életbe Türkmenisztánban, amely látszólag szól csak a lovakról.
Az átlagosnál jóval magasabb az akhal-teke ló, a bőre pedig vékonyabb. A fenséges állatot nagy becsben tartják Türkmenisztánban. A jelenlegi elnök, Gurbanguli Berdimuhamedov még könyvet is írt róla. Sőt, egy új törvény tovább hangsúlyozza a fontosságát.
Ez alapján nem szabad az akhal-teke születésekor kapott nevét megváltoztatni. Egész életében ragaszkodni kell a hivatalos regiszterben szereplő elnevezéshez, mondjuk a Kerwenhez (karaván), vagy a Melegushoz (narancsmadár). Ezenkívül kellő tisztelettel kell elhantolni az állatot. Bár a türkmének eddig is vendégeket hívtak elpusztult lovaik utolsó útjára, ezentúl azonban annak pontos helye egyáltalán nem mellékes. Az állatot csak a helyi hatóságok által kijelölt helyre szabad eltemetni egy hivatalos személy jelenlétében.
A sokak szemében abszurdnak tűnő rendelet célja a nemzeti kincsnek számító akhal-teke pedigréjének megőrzése és a lovassportok népszerűsítése Türkmenisztánban. A hivatalos magyarázatnak azonban van egy másik olvasata is a Szabad Európa Rádió szerint. Gurbanguli Berdimuhamedov személyi kultusza lehet a másik indok.
Bár elődjének, a magát minden türkmének atyjának nevező Szaparmurat Nyijazovnak 2006-os halála után lassú reformokat ígért, ma már egyre inkább úgy tűnik, Berdimuhamedov elnök a megszokott totalitárius úton halad. Ráadásul ebben nem kis szerepet kap az akhal-teke.
A sportimádatáról híres államfő rendszeresen pattan nyeregbe nyilvános lóversenyeken, ahol persze sosem kérdés, hogy övé lesz az aranyérem. Durván ledobta azonban magáról a ló egy versenyen 2013-ban. A dolog érdekessége, hogy az esést mutató felvételek nem érhetőek el Türkmenisztánban.
A személyi kultuszt segítik még a portrék és a szobrok is. Ez utóbbiból, hosszas unszolás után, idén tavasszal állítottak egyet Berdimuhamedovnak Asgabatban. A főváros központjában 15 méteres talapzaton áll az elnök 6 méteres, 24 karátos lovasszobra.
Miközben az akhal-tekével igyekszik a belpolitikai problémáról elterelni a figyelmet a kormányzat, a nemzetközi szervezetek rendszeresen szót emelnek a közép-ázsiai diktatúra emberi jogi túlkapásai miatt. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Türkmenisztáné a világ negyedik legnagyobb gázkészlete, ami miatt gazdasági szerepe a világban egyre nagyobb.