A Karácsony mint politikai eszköz

Kézenfekvő eszközt jelentenek ebben a játszmában a különböző naptárak. Ha más miatt nem is, de az egykor november hetedikén ünnepelt Nagy Októberi Szocialista Forradalom kapcsán ismerjük a Julián és a Gergely-naptár közötti különbséget.

Julius Caesar Kr. e. 45-ben bevezetett naptárában a 16. századig körülbelül 12 napos túlszámolás történt. A problémát XIII. Gergely pápa küszöbölte ki egy új kalendárium bevezetésével 1581-ben. A Gergely-naptárat nem egységesen vették át a világ különböző államai. Az utolsók között volt a Szovjetunió is, ahol 1918. január 25-én reformálta meg az időszámítást Lenin, így 1918. január 31. után február 14. következett.

A váltás némi zavart okozott a Karácsony körül. A Julián-naptárat használó ortodox egyház december helyett, január 7-én ünnepli Jézus születését. Nemcsak Oroszországban van ez így máig, de például Szerbiában, Romániában és Ukrajnában is. Moldovában viszont már nem.

Az Európai Unióba igyekvő egykori szovjet tagköztársaság ezt a naptári különbséget használta fel eszközként, hogy bizonyítsa nemzetközi orientációját. A nyugatbarát kormányzat 2013. december 19-én nyilvánította december 25-ét ünnepnappá. A döntést erősen kritizálta az oroszbarát kommunista párt és az ortodox egyház. Mindezekkel együtt a január 7. továbbra is hivatalos ünnepnap maradt Moldovában.

Bár Moszkva agresszív politikája miatt Ukrajnától is várhatnánk hasonló lépést, egyelőre nem szólnak erről a hírek. December 18-án egy törvény megalkotásánál viszont Szent Miklóst mégis csak felhasználták. A parlamentben kétszáz olyan gyermek találkozott vele, akiknek az édesapja, vagy az édesanyja meghalt az oroszbarát szeparatisták és az ukrán erők között dúló harcokban Kelet-Ukrajnában – számolt be a hromadske.tv. A gyerekek és Szent Miklós egyöntetűen megszavazták Ukrajna “Békéért” törvényét, és hogy minden jó álom valóra váljon.