A herceg, akinek a Télapót köszönhetik a gyerekek
Míg itthon már csak ötöt, Oroszországban még 12-t kell aludni a decemberi ajándékok érkezéséig. Azt is tudta, hogy a jóságos orosz Télapó alig valójában alig több mint 150 éves?
A keleti-szláv mesevilág tele van télapókkal, akik viszont elég félelmetesek. A legismertebb közülük Morozko, aki külsőleg ugyan nagyon hasonlít a Télapóra, de belsőre egyáltalán nem. Bármikor kész halálra fagyasztani a gyerekeket, ha kicsit is ellentmondanak neki. Az orosz varázsmesék egykori kutatója, Vlagyimir Propp a rossz szellemekhez kapcsolta Morozko személyét. Télapóra hasonlítanak a régi karácsonyokkor és vízkeresztekkor megjelenő szakállas öregek is, akiket az elődök szellemeiként tiszteltek.
Hogy lett akkor mára jóságos Télapó a szörnyűséges folklór alakból? Gyed Moroz, azaz Télapó történetét először Vlagyimir Odojevszkij herceg vetette papírra 1840-ben. Az ő változatában a jég birodalmában élő mitikus alak a legnagyobb jutalomért, egy jégcsapokból álló nyaklánc megszerzéséért tevékenykedik. A gyerekeket elbűvölő mesét azonban a szovjet hatalom betiltotta, mondván az túlságosan burzsuj.
Ez a felfogás azonban nem túl sokáig tartotta magát. Bár a Szovjetunió ateizmusa megtiltotta a vallási ünnepeket, lassan mégis csak kialakultak az újabb szokások. A feldíszített fát, ami csak a XIX. század második felében terjedt el Oroszországban, burzsoá szokásnak tartották. Nem akarván azonban elrontani a gyerekek örömét, 1935. december 28-án úgy döntött a Központi Bizottság, fenyőfát állítanak. Három nap alatt a Szovjetunióban mindenhol került egy fa. A Télapó pedig két év múlva lépett a színre újra, amikor unokájával együtt megcsodálta az ország fenyőfáját.
Képek: Wikipedia