Mint mondta, ezzel megkezdődött a gazdasági reformok második szakasza, mely az idei év hátralévő részét és a jövő évet öleli fel.
A külföldi befektetéket Kuba a technológia, a pénzügyek, a munkahelyteremtés területén várja és ott hajtják végre a további reformokat.
Marino Murillo, a kubai minisztertanács alelnöke és a gazdasági reformokat vezető bizottság egyik elnöke szerint eddig a fellelhető tiltások megszüntetésére törekedtek, most a reformok elmélyítése a cél.
Ezek közé tartozik, hogy a jövőben az állami vállalatok nagyobb önállóságot kapnak, mint mondta, meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek a hatékonyság útjában állnak. Ezzel együtt kielete, hgy a reformok ellenére Kuba továbbra is a társadalmi tulajdon talaján marad és nem részesíti előnyben a magántulajdont. A refromok lehetővé teszik, hogy az álami vállalatok megtartsák adózott nyereségük 50 százalékát és at a termelés fejlesztésébe fektessék. Eddig a nyereség tejes mértékben az állami központi irányító szervekhez került.
A külföldi tőke esetében azokat a befektetéseket várják, amelyek műszaki fejlesztéseket, technológiát hoznak Kubába és a megvalósításhoz szükséges pénzt is előteremtik. Murillo véleménye szerint ezekkel az intézkedésekkel sokkal mélyebbre mennek a 2010-ben bejelentett reformok terén. Megfigyelpk szerint a kubai reformok többsége kozmetikai jelentőségű és nem hoz alapvető változást a sziget lakóinak életébe.