Tudta, hogy az azeri olaj a Nobel-díjat is befolyásolta?

Nem csigázzuk a kedélyeket, rögtön eláruljuk, mi a köze a Nobel-díjhoz Azerbajdzsánnak. Amikor a 19. században megépítették itt a világ első olajkútját és olajfinomítóját, több külföldi befektető is beszállt az üzletbe, Rothschild például 1883-ban. A svédországi Nobel család 1879-ben alapította meg saját vállalkozását The Nobel Brothers Petroleum néven, külföldi olajmunkásaikat 1882-ben telepítették Bakuba. 1890-re a világ kőolajtermelésének fele, Oroszországénak pedig 95 százaléka került ki Azerbajdzsánból. Az azóta is virágzó ágazatból tetemes hasznot húzott a svédországi Nobel család. Nem hivatalos források szerint a világ legelismertebb kitüntetése, a Nobel-díj alapítványának 12 százaléka az azeri olajból származik.

A fekete arany kitermelésére építették ki az első cölöpvárost a Kaszpi-tengeren. A Neft Daslan (magyarul olajos kövek) elnevezésű olajplatform 1949-ben készült el, miután 1945 és 1948 között geológiai munkákat végeztek a területen. A kőolajiparnak köszönhetően mára szédületes fejlődésen ment át Azerbajdzsán fővárosa. Bakuban épült meg például a Szovjetunió legelső helyiérdekű vasútvonala, vagyis az elektricska 1926-ban.

Viszont nemcsak az olajról híres Azerbajdzsán. Az ország legnagyobb barlangjában, az Azykh-ban találták meg például az emberi jelenlétre utaló legrégibb bizonyítékot. A késő kőkorból származó első tűzrakó helyet 700.000-500.000 évesre becsülik. A természeti kincsek közül az ország egyik legérdekesebb jelensége a sárvulkán. Amikor a talaj szerves anyagainak bomlásakor keletkező gázok átszivárognak az agyagos, homokos felsőbb rétegeken, sós vizet és némi kőolajat magukkal hordva iszapos masszát képeznek. Ezek az iszapfortyogók akár a 3-4 méteres magasságot is elérik.

Az alapvetően iszlám Azerbajdzsán vallási szempontból is több elsőséget tudhat magáénak. A világ iszlám államai közül ez az ország lett először független demokratikus köztársaság 1918-ban. Bár ez a forma csupán két évig létezett, ez idő alatt a nők megkapták a férfiakéval egyező politikai jogokat. Az azeri nőknek hamarabb volt szavazati joguk, mint a például az osztrákoknak, a hollandoknak, a lengyeleknek, az amerikaiaknak, briteknek, stb.

Világhíres emberekkel is büszkélkedhet Azerbajdzsán. A sakkzseni Garry Kaszparov például Bakuban született és a játék alapjaival is itt ismerkedett meg. Bár hivatalos dokumentumok nem bizonyítják, a világ egyik legöregebb matuzsáleme is azeri volt. Sirali Muszlimov állítólag 1805-ben született és 168 évesen, 1973. szeptember 2-án hunyt el. 136 évesen még feleségül vett egy 57 éves nőt, akitől még aztán született gyermeke.