Niger a világ negyedik legjelentősebb urántermelője. Pontosabban: itt termelik ki a negyedik legnagyobb mennyiséget, de a bányákat a 80 százalékban francia állami tulajdonban lévő Areva üzemelteti. Immár évtizedek óta. Az Areva világcég, Kazahsztánban és Kanadában is vannak uránbányái, számukra Niger a második legfontosabb kitermelési helyszín. Fontos körülmény még, hogy Franciaországban az elektromos energia 75 százalékát atomerőművekből származik. Tavaly december 31-én járt le a Nigeri állam és az Areva megállapodása az uránból származó jövedelem elosztásáról. Niger szeretné 5,5 százalékról 12 százalékra növelni részesedését. Csakhogy időközben az urán világpiaci ára a kilónkénti 290 euróról 61 euróra csökkent, főleg a fukusimai katasztrófa hatására. A franciák tehát nem szívesen adnának nagyobb hányadot a bevételükből. És az Areva arra is hivatkozik, hogy a direkt részesedésen kívül még sokféle adót is kénytelen fizetni a nigeri államnak, ezért „szinte alig marad neki valami”. Niger ennek az ellenkezőjét állítja, és arra panaszkodik, hogy az ország fejlesztési szükségleteihez képest elenyészőek az uránbányászatból származó jövedelmei, holott az urán a legfontosabb exportcikke. Január eleje óta több tárgyalási forduló is volt már a felek között, de a megállapodás egyelőre még messze van. Az Areva nigeri bányáiban jelenleg áll a termelés, igaz az 5000 alkalmazott kapja a fizetését. Ez az állapot persze nem tartható fenn a végtelenségig. A nigeri államot több nemzetközi segélyszervezet is támogatja az Arevával zajló „árháborúban”. Például az Oxfam franciaországi szekciója is. A francia kormány egyelőre hivatalosan nem nyilatkozott. A francia állam, amely 80 százalékban tulajdonosa az Arevának, persze érdekelt a magas árbevételben, de arra is vigyáznia kell, nehogy „gyarmati jellegű kizsákmányolással” vádolják.