OPEC: mi legyen az olajárral?

A nyersolaj ára kevesebb, mint felére csökkent tavaly nyár óta a világpiaci túlkínálat miatt. Az OPEC ugyanis – szakítva hagyományosan követett olajárszabályozó termelési politikájával – részesedésének megvédését helyezte előtérbe a piacra újonnan belépett termelőktől. Ebben az alacsony olajárat használja fegyverként a viszonylag magas kitermelési költséggel dolgozó új források, mint például az amerikai palaolaj kiszorítására a piacról.

Az OPEC pénteki bécsi közgyűlése előtt Bijan Zanganeh iráni olajipari miniszter a termelési kvóta tiszteletben tartására szólította fel a szervezet tagjait. A napi 30 millió hordós kvótához képest az OPEC ténylegesen több, mint napi 31 millió hordó olajat termel.

A miniszter szerint a bécsi tanácskozáson két különböző nézet ütközött meg egymással. Az egyik egy felső termelési limit betartását szorgalmazta a piac stabilizálása és a túltermelés enyhítése érdekében. A közgyűlés végül ezt a javaslatot nem támogatta. “A piac erre számított, és a következményekért a kvótájuk felett termelő országokat terheli a felelősség” – idézte az olajminiszter szavait az iráni Shana hírügynökség. “Mindenki pontosan tudja melyik országokról van szó” – tette hozzá.

Az iráni olajminiszter szerint Iránnak minden joga megvan arra, hogy visszaigényelje az ellene elrendelt szankciók miatt 2011 végén elveszített világpiaci részesedését és ezt szem előtt tartva a kiviteli korlátozások feloldását követően napi egymillió hordóval meg is fogja növelni a termelését.

Az Iránnal júliusban született atomenergetikai megállapodással összhangban a szankciók feloldása 2016-ban esedékes.