Anglia már nem egy keresztény ország…
és abba kéne hagyni, hogy úgy teszünk, mintha az volna. Ezt állapította meg kétéves munka után egy ugyancsak előkelő bizottság, egy volt főbíró vezetésével. A kormány és az anglikán egyház fel vannak háborodva.
A templomba járók számának csökkenése és a nem anglikán lakosság számának növekedése mára odáig vezetett, hogy
míg 1983-ban a britek 40 százaléka volt keresztény, 2013-ra ez az arány a felére csökkent. Miközben pedig más vallások, így az iszlám követőinek száma nőtt.
A vallási térkép átrajzolódása pedig cselekvést kíván. Ez a fő argumentuma annak a jelentésnek, amelyet egy igencsak előkelő testület tett le a hétvégén kétévnyi munka után a londoni kormány asztalára. A bizottság a vallás helyét vizsgálta a mai társadalomban, az egykori főbíró, Butler-Sloss bárónő vezetésével és az összes ottani vallás magasrangú képviselőinek részvételével.
Állásfoglalásuk szerint szisztematikusan meg kell fosztani keresztény jellegétől a közéletet, nagyobb befolyást kell biztosítani benne a világiaknak és más vallások képviselőinek.
Konkrét ajánlásokat is megfogalmaznak a jelentésírók.
Megnyirbálnák például az anglikán püspökök számát a Lordok Házában, hogy helyet adjanak más vallások képviselőinek a felsőházban, így imámoknak, rabbiknak vagy éppen evangélikus lelkipásztoroknak.
A következő uralkodó koronázási miséjét pedig szerintük át kellene hangolni az ökumené jegyében.
A jelentés szerint az egyházi iskolák társadalmi megosztottsághoz vezetnek, fokozatosan fel kellene számolni őket. A készítők a terrorellenes politika újragondolását is sürgetik, szerintük például
biztosítani kellene a diákokat arról, hogy hangot adhatnak a radikális nézeteiknek is a kampuszokon anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy azt jelentik a biztonsági szolgálatoknak.
De kitér arra is, hogy biztosítani kellene a nők védelmét a saria bíróságok vagy más vallási bíróságok előtt, és arra hívja fel a kormányt, hogy fontolja meg a házasság polgári nyilvántartásba vételének kötelezettségét azon párok számára, akik csak az istenük előtt keltek egybe, a hivatal előtt nem.
A Vallás és Hit a Közéletben elnevezésű bizottság nemcsak ajánlásai miatt kavart nagy vitát, írja a Telegraph, hanem magas rangú támogatói miatt is. Pártfogói között ott találjuk Rowan Williams volt Canterbury érseket, Lord Woolf egykori legfelsőbb bírósági elnököt, vagy Sir Iqbal Sacranie-t, a brit muzulmán tanács korábbi főtitkárát.
Az anglikán egyház szerint a jelentés a “liberális racionalizmus foglyává vált”, az a régimódi nézet uralja, hogy a vallás jelentősége hanyatlik, és a hűtlenség a valláshoz egyet jelent a humanizmussal vagy a szekularizációval.
A kormány több minisztere is megtévesztőnek nevezte a jelentést,
az oktatási miniszter, Nicky Morgan egyik közeli munkatársa pedig egyenesen nevetségesnek mondta az iskolákra vonatkozó ajánlásokat.
A fentebb említett arány (30 év alatt a felére csökkent az anglikán hívők száma az országban) mellett, pontosabban azon belül három dologra világít rá a jelentés: egyrészt nőtt azoknak a száma, akik nem vallják magukat hívőknek, másrészt a csökkenő számú keresztényeken belül már nem az anglikán egyház hívei vannak többségben, eltolódás figyelhető meg az evangélikusok, illetve a pünkösdisták javára, harmadszor pedig egyre többen vannak azok, akik nem keresztény vallásokat gyakorolnak.
A megváltozott vallási környezetre pedig a társadalomnak is válaszolnia kell – vélik a jelentésírók, akik szerint meg kéne szövegezni a 21. század Magna Chartáját, meg kellene határozni a modern Anglia értékeit.
Mindenkinek helyet és szerepet kellene biztosítani a társadalomban, tekintet nélkül a hitére vagy éppen annak hiányára.