Nem csak Északra indulnak – íme a migránsok új Eldorádója

A chilei idegenrendészeti hatóságok adatai szerint, az országban jelenleg mintegy 477 500, állandó letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár él. A dél-amerikai migránsok által egykor kedvelt európai célországok helyett, ma sokkal inkább Chile vonzza a jobb életet kereső ki- vagy bevándorlókat. Sok esetben azonban a chilei jólét legalább annyira elérhetetlennek mutatkozik a bevándorlók számára, mint egykor az aranyra éhes konkvisztádorok számára Eldorádó délibábja.

A bolíviai vagy perui kivándorlók esetében kétség sem férhet ahhoz, Chile már pusztán földrajzi fekvésénél fogva jóval kényelmesebb alternatívát kínál, mint a menekültektől amúgy is túlcsordult tengerentúli országok. Chile azonban azok számára is érdekes lehet, akiknek jó pár ezer kilométert kell utazniuk azért, hogy részesülhessenek a fellendülő chilei gazdaság gyümölcseiből.

Ilyen például a haitiről Santiagóba érkező, 27 éves Kennedy esete, aki az AFP hírügynökségnek beszélt a Chilébe érkező migránsok előtt és mögött álló kihívásokról. Kennedy három hónapja utazott – saját elmondása szerint – a “világ végére”, egy jobb élet reményében. A fiatal haiti munkavállalóhoz hasonlóan, az elmúlt években latin-amerikaiak ezrei telepedtek az amúgy kontinens-szerte közmegbecsülésnek örvendő Chilében.

Természetesen bevándorlóként munkát találni Santiagóban még akkor sem egyszerű, ha az illető tökéletesen beszél spanyolul. Kennedy három hónapja bármilyen munkát elvállal az őt befogadó országban, nyelvtudása kifogástalan, hiszen a férfi Kubában végzett orvosi egyetemet.

Az elmúlt 10 év tapasztalatai nyomán Kennedy előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a komoly gondokkal küszködő és a példátlan erejű 2010-es földrengéstől sújtott Haitin nem terem családja számára babér.

“Mindenki azt mondta: Menjél Chilébe! Ott van munka, az egy rendezett ország, kulturált népekkel.”

– meséli Kennedy. “Valóban – folytatja a férfi – Chile szép ország, a chileiek rendesen bánnak a külföldiekkel, csak éppen munka nincsen. Lehet, hogy inkább otthon kellett volna maradnom és a házam árából valami üzletbe kezdeni.” – morfondírozik Kennedy az AFP újságírójával beszélgetve.

A jó hírnévnek örvendő chilei gazdaság az elmúlt két évtizedben jelentős vonzerőt képviselt a régió migránsai számára, az elmúlt tíz évben pedig a bevándorlási hullám új lendületet vett, és bevándorlók százezrei érkeztek a dél-amerikai országba. A chilei idegenrendészeti hatóságok szerint ma 477 500 állandó-, valamint további 100 000 ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi él Chilében.

A 90-es években elsősorban peruiak érkeztek, az elmúlt évtizedben pedig növekvő számú bolíviai, ecuadori, kolumbiai, argentin, haiti, venezuelai és dominikai közösségek alakultak a dél-amerikai országban. A romló venezuelai közbiztonság elől például, ezrek menekültek Chilébe, akárcsak azok a tízezrek akik Dominikát vagy Haitit hagyták maguk mögött egy élhetőbb országot keresve.

Valóban, Chile a régió egyik legkecsegtetőbb mutatóit produkáló gazdasága, maga 20 000 dollár/fős bruttó nemzeti össztermékével, illetve a 350 dolláros minimálbérével (e mutatók Magyarország esetében 13 480 dollár/fő (2013) és 358 dollár (2015) körül alakultak).

A migránsokat segítő jezsuita szolgálat igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai menekültválság hatása Chilében is éreztette hatását:

“Sokan Európába vagy északra indultak volna, azonban amióta Franciaországba, Spanyol- vagy Olaszországba, esetleg Kanadába és az USA-ba jóval nehezebb bejutni, inkább Chile felé vették az irányt.”

– fejtette ki Miguel Jaksic, a szolgálat igazgatója.