Szakértő: Lehet összefüggés a párizsi és a bamakói események között
A nyugat-afrikai állam fővárosában iszlám dzsihadisták ma megtámadták a Radisson luxusszállodát. A különböző híradások szerint 4-10 terrorista összesen 170 embert ejtett túszul. Közülük 15-öt szabadon engedtek, ők tudtak idézni a Koránból. A helyzet hátteréről az Európai Unió és Mali között korábban közvetítő tisztet, Török Lászlót kérdeztük.
– Az angol nyelvű híradásokból eddig annyit lehet tudni, hogy dzsihadista terroristákról van szó. Pontosan kik lehetnek ők?
– Mali északi részén már három éve harcok folynak, a tuaregek kikiáltottak egy köztársaságot. Viszont az ő szabadságvágyukra ráépült egy dzsihadistákból álló terrorszervezet, akik kiszorították a hatalomból a tuaregeket. Bár később a francia és az afrikai csapatok felszabadították Mali északi részét, de ez nem hozott békét. Jelenleg is nagyon sok terrorista, vagy terroristagyanús személy bujkál. Eddig nem volt jellemző, hogy az ország déli részén folytassanak tevékenységet, relatíve biztonságosnak volt tekinthető. Ugyanakkor idén márciusban már Bamakóban történt egy súlyos támadás.
– Időközben az Al-Jazeera arról tájékoztatott, hogy az Ansar al-Din áll a mai terrortámadás mögött. Mi lehet a céljuk?
– Olyan szélsőséges iszlamistákról van szó, akik a Saría szigorú szabályrendszerét szeretnék bevezetni. Az is erre utal, hogy azokat elengedték, akik a Koránból tudtak idézni.
– A híradások 4 és 10 közé teszik a túszejtők számát. Hogy tud 170 embert fogva tartani ennyire kevés terrorista?
– A számukat 4-5 főre becsülöm, mert egy ekkora épület elfoglalásához 2 ember kevés. Viszont egy diplomata autóról vannak eddig hírek, ahová ugye 4-5 főnél több nem férhet be. A bamakói Radisson hotelről azt kell tudni, hogy ez egy átrium jellegű épület. Vagyis belső körfolyosóról nyílnak a szállodai szobák, ahonnan az egész szálloda belső része nagyon jól kontrollálható, végiglőhető a hetedik emelettől a földszintig. A benyomulásról azt kell tudni, hogy már maga a szállodába vezető utca is sorompóval van lezárva. Tehát már ott egy biztonsági ellenőrzésen kell átesni, ami valószínűleg a diplomata rendszám miatt nem volt túlságosan szigorú.
– Mit kérhetnek a túsztárgyalóktól?
– A párizsi támadásoknál is láttuk, hogy a terroristáknak semmilyen politikai, vagy pénzügyi követelése nem volt. Egyszerűen csak ölni szerettek volna fehér, vagy nem iszlám hitű embereket. Ezért nagyon nehéz semlegesíteni őket. Ha a terroristák érzik, hogy szorul a hurok, valószínűleg fel fogják magukat robbantani. Ezzel még egy utolsó lökést adnak, hogy még több áldozatot szedhessenek. Ha mégis tárgyalásra kerülne a sor, akkor általában pénzről lehet szó, fejenként 3-5 millió dollár váltságdíjat követelhetnek. Ezt viszont én nem tartom elképzelhetőnek, inkább szabad eltávozást, illetve a francia és az ENSZ-csapatok kivonulását kérhetik.
– Mikor és hogyan lehet ennek a támadásnak vége?
– Ez a helyi erők válaszától függ. Ha katonai megoldást választanak, akkor nagyon gyorsan vége lesz, mert megrohamozzák az épületet és nagyon sok áldozatra kell számítani. Ha tárgyalásra kerül sor, akkor akár egy hosszabb kifárasztásos taktika is szóba jöhet. Ennek viszont nagyon nagy veszélye, hogy elkezdik kivégezni a túszokat. Emiatt valószínűsíthető a hirtelen lerohanás.
– Azt tudjuk, hogy törökök és kínaiak mellett franciák is vannak a túszok között. Lehet-e bármilyen kapcsolat a mai mali és az egy héttel ezelőtti párizsi terrortámadások között?
– Természetesen ez nem zárható ki. Általában az a jellemző, hogy ha valahol kitör egy mozgalom, akkor az nagyon könnyen átterjed a szomszédos országokra is. A párizsihoz hasonló merénylet az egész világon egy jeladás lehet az összes többi szélsőségesnek, hogy meg kell próbálni, illetve a követőket bátoríthatja.