Terrorveszély Üzbegisztánban: valóság vagy ürügy?
Több mint 160 embert vettek őrizetbe az üzbég hatóságok október vége óta, mondván: kapcsolatba hozhatók az Iszlám Állammal. A Szabad Európa Rádió szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy bármi közük volna a dzsihádistákhoz. Mit akar elérni az üzbég kormányzat?
Az üzbég rendészeti szervek tájékoztatása szerint a körülbelül 160 letartóztatott az Iszlám Állammal kapcsolatba hozható szalafista. Jogvédők azonban ezt cáfolják, akárcsak a Hizb ut-Tahrir (Felszabadulás Pártja). A pániszlám szélsőséges csoport egyik képviselője szerint a letartóztatottak 90 százaléka hozzájuk tartozik.
Bár szélsőséges, a világi kormányzat ellen szólít fel és egy kalifátus létrehozásán fáradozik a Fergana-völgyben a Hizb ut-Tahrir, célja eléréséhez határozottan tiltja az erőszakos cselekedeteket. Az 1950-es évek palesztin menekültjeiből szerveződött szekta egész Közép-Ázsiában jelen van, és mind az öt ottani államban betiltották, Üzbegisztánban 15 éve.
Ezek a kormányzatok rendszeresen próbálják terrorizmussal vádolni az iszlamista csoportot, de perdöntő bizonyítékot sosem tudtak felmutatni ellenük. Taskent korábban az egyértelműen erőszakos Üzbegisztán Iszlám Mozgalmával igyekezett összefüggésbe hozni, újabban pedig az Iszlám Állammal.
Az tény, hogy mindegyik közép-ázsiai államból csatlakoztak az Irakban és Szíriában harcoló dzsihádista szervezethez. Ahogy az is, hogy a szegényebb területeken sokak számára a szélsőséges iszlám csoportok nyújtanak reménykeltő alternatívát a korrupt és tesze-tosza kormányokkal szemben. Azt viszont nem tudjuk pontosan, hányan is csatlakoztak már az Iszlám Államhoz. Az év elején 4000-re becsülték ezt a számot.
Valóban félő, és többen is felhívták már rá a figyelmet, hogy Közép-Ázsia híd lehet az Iszlám Állam és Oroszország, illetve a nyugati államok között, különösen az amerikai csapatok afganisztáni kivonulása óta. Ugyanakkor a dzsihádista fenyegetést a diktatórikus kormányzatok a maguk hasznára fordíthatják. Ezt Rusztam Burnasev, a Kazah-Német Egyetem tanára a tádzsikisztáni polgárháborúval és az üzbég Andijon-i mészárlással támasztotta alá. Kérdés, hogy az üzbegisztáni novemberi letartóztatások mennyire illeszkednek ebbe a folyamatba.