Mit szólnál, ha édes kis májamnak nevezne a kedvesed?

Évszázadok óta szívükre teszik kezüket a tádzsikok üdvözléskor és búcsúzáskor. Ezzel jelzik, hogy a vendéget a szívükbe fogadták. Néha az is előfordul, hogy egyszerre mindkét kezükkel fognak kezet. Ez pedig a békés szándékot jelenti: „egyik kezemben sincs fegyver.”

A ma is erős hagyományos társadalmi berendezkedés miatt nagyon szoros kötelékek fűzik össze a tádzsik családtagokat és barátokat. Mivel a kisebb közösség tagjai nagyon jól ismerik egymást, nem különül el élesen, ki a rokon és ki az idegen. Ezért nagyon könnyen nekünk szegezhetik a kérdést: „te mondd már, mennyit is keresel?”

“Csigari man” körülbelül én kicsi májamat jelent. Ne vegyük rossz néven, ha tádzsik lovagunk így nevez bennünket. Ez valójában a mi „kicsi szívünk” kedveskedésnek felel meg. Ugyanis míg Európában a szívet, Tádzsikisztánban a májat tartják az érzelmek középpontjának.

A csinos, szépséget hangsúlyozó ruhákat a tádzsik nők is szeretik. De nem ezért viselnek sokszor az irodában is estélyit. Mivel a vallási előírások tiltják a dekoltázst, a bokát és végtagokat láttató öltözékeket, a hazai kézművesek által erősen díszített ruhákat választják a nyugatiak helyett.

Ne sértődjünk meg, ha vendégségben utoljára kapunk a teából. Éppen hogy a tisztelet jele, ha felszolgálása előtt megkóstolja az italt a házigazda. Ez a több száz éves hagyomány arról biztosít, hogy nincs a tea megmérgezve.

Bár nekünk furcsának tűnik, főleg az ország déli részein okkal eszik kenyérrel a dinnyét és a szőlőt. Pontosabban a lapos lepjoskával. Az apró darabokra tört kenyérfélét meleg zsiradékkal keverik össze. Hogy könnyebben csússzon ez az, egyébként nagyon tápláló étel, gyümölcsöt adnak hozzá.