Mexikó: legalizálhat a marihuána-nagyhatalom
A mexikói legfelsőbb bíróság szerda délutáni ülésén négy aktivista számára jóváhagyta a marihuána rekreációs célból történő fogyasztását és termelését. Az elmúlt években 420 fokos fordulatot vett, új hullámos amerikai drogpolitikák tükrében a döntés szinte magától értetődő, és ha Latin-Amerika legnagyobb marihuána termesztő országa valóban legalizálja a kender saját felhasználásra történő fogyasztását és termelést, úgy a lépés komoly érvágást jelenhet Mexikót vérbe borító drogkartellek számára.
A Mexikói Egyesült Államok 11 fős legfelsőbb bíróságának (SCJN) 5 tagját tömörítő első ítélőtáblája négy igen és egy nem szavazattal adta áldását a személyes fogyasztásra termelt marihuána legalizálásáért síkra szálló SMART (Sociedad Mexicana de Autoconsumo Responsable y Tolerante – Mexikói Felelős és Toleráns Fogyasztásért Szövetség) civilszervezet által felterjesztett kezdeményezésére. Érdekes részlet, hogy a kollektíva saját bevallása szerint, soha nem szívott kendert, sőt az aktivisták a jövőben sem kívánnak élni az immár törvény adta jogukkal.
A verdikt azért is precedens értékű, mert a SMART indítványa kender fogyasztása mellett, annak termesztését, a növény származékainak birtoklását, feldolgozását és szállítását is lehetővé teszi, amennyiben azt a fogyasztó kizárólag saját felhasználásra és nem kereskedelmi céllal műveli. Az ítélet szerint ugyanis továbbra is bűncselekménynek minősül a marihuánával folytatott mindenfajta kereskedelmi tevékenység, amelyet akár 25 évig terjedő börtönbüntetéssel szankcionálhat az igazságszolgáltatás.
“Az általános emberi jogok szellemiségével összhangban, a mexikói állampolgárok elidegeníthetetlen joga , hogy az állam beleszólása nélkül döntsenek az egészségüket és testüket érintő kérdésekről, valamint személyiségük fejlődéséről.”
– fejtette ki az SCJN álláspontját Arturo Zaldívar, a SMART indítványának helyt adó testület tagja.
A legfelsőbb bíróság – az állampolgárok szabadságjogainak védelmére hivatkozó – ítélete egyébként semmisé teszi a SMART kezdeményezését korábban megvétózó szövetségi közegészségügyi titkárság tiltását, homlokegyenest szembe menve a mexikói kormány hivatalos álláspontjával. Az országban még Vicente Fox kormánya alatt depönalizálták néhány gramm marihuána birtoklását, azonban a törvény továbbra is, mint drogkereskedőket üldözi a nepperektől vásárló fogyasztókat, még akkor is, ha azok csak a megengedett csekély mennyiséget szerzik be a fekete piacon.
A prohibicionista drogpolitikát elvető szakemberek szerint, az ítéletet követően immár reális esély mutatkozik arra, hogy a mexikói törvényhozásban érdemi vita induljon a legális marihuána piac jogi szabályozásának kidolgozásáról.
“Minden állampolgárnak jogában áll támogatni vagy éppen ellenezni a kezdeményezést, ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy Mexikónak túl kell lépnie a közel 60 éve sikertelennek bizonyuló prohibicionista modellen, amelynek kudarcát az országot sújtó példátlan erőszak és hallottak tízezrei bizonyítják.” – fejtette ki a SMART egyik tagja.
Az SCJN döntését ellenző politikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy az ítélet korántsem jelenti a marihuána teljes körű legalizálását, hiszen annak hatálya kizárólag a kezdeményezést életre hívó négy személyre terjed ki. A zéró tolerancia elvét valló civilszervezetek és döntéshozók szerint a kender legalizálása azért jelent veszélyt a társadalomra, mert a fűszívás belépőt jelent a kemény drogok világába.
Enrique Peña Nieto, mexikói államfő több ízben is hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a marihuána fogyasztásának engedélyezésével, bár azt is leszögezte, hogy a jelenlegi drogpolitika felett nyilvánvalóan eljárt az idő. A mexikói államfő szerint minden logikának ellentmond, hogy míg a régió több országa – köztük a marihuána legnagyobb piacának számító Egyesült Államok is – komoly lépéseket tett a kender fogyasztás depönalizációja vagy éppen legalizációja felé, addig a szigorú jogi szabályozás ellenére, Mexikóban megsokszorozódott a fogyasztók száma, és jelentősen növekedett a törvénytelenül termelt marihuána mennyisége is.
A kritikák ellenére azonban az aktivisták optimisták, mivel nézeteik szerint a legfelsőbb bíróság ítélete az első olyan komoly lépés, amely a jövőben egy racionális és hatékony mexikói drogpolitika kidolgozásához vezethet.
A SMART szerint a saját célra történő fogyasztás és termesztés engedélyezése automatikusan töredékére zsugorítaná az illegális marihuána piacot, jelentősen megcsapolná a drog-kartellek bevételeit, végső soron pedig mérsékelné a törvénytelen kábítószer-kereskedelmet kísérő erőszakhullámot is. Annak tükrében, hogy a statisztikák szerint a kartellek bevételeinek 60%-a a kender kereskedelméből származik, a SMART kezdeményezésében kétség kívül van ráció. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az esetleges mexikói legalizációt megelőzően az USA számos államában szintén lekerült a tiltólistáról a nem is olyan régen még veszélyes kábítószerként demonizált növény, ami számottevő bevételkiesést jelent a főként északra exportáló drogbandák számára.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon mit gondol az ügyről a mexikói közvélemény? A szakértők egyet értenek abban, hogy közegészségügyi szempontból a legalizáció aligha hoz majd komoly változást mexikói társadalom drogfogyasztási szokásaiban. Ha lehet hinni a felméréseknek – amelyek a meglepően alacsony arányszámok miatt legalábbis megkérdőjelezhetőek – a mexikóiak 2%-a tekinthető rendszeres kenderfogyasztónak, további 4% pedig akkor szívna marihuánát, ha azt nem büntetné a törvény. Továbbá, a Parametría közvélemény-kutatása szerint a mexikói állampolgárok 80%-a nem ért egyet a legfelsőbb bíróság döntésével, bár az is tény, hogy egy másik, felmérés szerint a megkérdezett internauták 75%-a támogatja a szabad szívás ügyét.
A legfelsőbb bíróság ítélete valójában jócskán túlmutat a négy elszánt aktivista formabontó akcióján. A SCJN verdiktjének fontossága sokkal inkább abban rejlik, hogy a szövetségi döntéshozók most első ízben szánták el magukat egy olyan lépésre, amely visszavonhatatlanul megkérdőjelezi a sikertelen mexikói drogpolitika létjogosultságát. Az elmúlt nyolc év alatt a drogháború Mexikóban több, mint 100 000 áldozatot követelt, további 20 000 személyt eltűntként tartanak nyilván, és az is beszédes adat, hogy a túlzsúfolt mexikói börtönökben, a zömében 20-25 éves elítéltek 60%-a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt tölti büntetését.