Miért használ Japán még mindig kazettát és faxot?

A magnókazettát a mai fiatalok nálunk már nem is ismerik, nem beszélve a walkman-ről. Utóbbit már egy kutatás is bebizonyította. Japán általában lenyűgözi a világot technikai újdonságaival, és high-tech kütyüivel. A gyártási innovációban az élen járnak. De a technológiai valóság sok helyen teljesen eltérő. A kisboltok polcain még mindig kapható a magnókazetta irodai használatra, valamint faxkészülék. Még a high-tech óriás, a Sony is használ faxot.

„A japán vállalatok általában elmaradnak a külföldi cégektől, nagyjából 10 évvel”- mondja Patrick McKenzie, egy szoftverfejlesztő cég, a Tokióban és Egyesült Államokban működő Starfighter elnöke.

Ez felkelti az érdeklődést egy olyan ország iránt, amely kifejlesztette a világ első érintés nélküli fizetési rendszerét, a szupergyors vonatokat, és a Sony Walkmant. Japánban mindenki tud telefonnal fizetni, de senki nem használja az üzletben. Ugyanez a helyzet a Skypeal az irodában, vagy a Dropboxal, a fájltároló alkalmazással, annak ellenére, hogy Japánban a legjobbak az internetes infrastruktúra.

Kézzel írott faxok

Otokozava Jodzsi, a tokiói székhelyű Interarrows nevű IT tanácsadó cél elnöke azt mondja, hogy a japán vállalatoknak azért gyenge a digitális írástudásuk, mert nincsenek többségben a multinacionális cégek, inkább a kisvállalkozások, valamint ezt eredményezik az ország törvényei.

„Meg kell érteni, hogy a kis-és középvállalkozások uralják a japán üzleti életet”- mondja.

A Gazdasági Minisztérium adatai szerint a japánban működő 4,2 millió cég 99,7%-ka kis- és középvállalkozás. A világ harmadik legnagyobb gazdaságát tehát kis fogaskerekek hajtják és nem az óriások. Ezek a vállaltok gyakran konzervatívak.

„Ezek a cégek általában postát, vagy faxot használnak. Néha kapnak egy faxot, vagy egy kézzel írott levelet, ami azt jelenti, hogy az ilyen vállalkozások nem is használják az olyan szövegszerkesztő szoftvereket, mint például a Word”-mondja Otozava.

„De még néhány nagyobb, globális cég is hajlamos belecsúszni a digitális elmaradottságba. Egyes helyeken olyan e-mail rendszert használnak, mintha 1997-ben lennének”- derül ki néhány névtelen twitter üzenetből. „E-mailezésre a belső kommunikációban a Cyboz-t használjuk, ami csak szöveges, és kevés helyet foglal a szerveren, így ha megtelik a hely, akkor havonta csak egyszer kell törölni és/vagy áthelyezni a leveleket.”

Mindenkit arra bátorítanak a vezetők, hogy az adatokat CD lemezre írják, és postán küldjék el azokat, minden egyéb formátumot kézzel kitöltve. Amikor a szoftverfrissítéseket és a praktikus alkalmazások használatát felajánlották, a cégek elutasították azokat. Jellemzően meg is tiltják az új szoftverek telepítését. Ennek persze az is az oka, hogy japán nagyon félti technológiáját.

Irgalmatlan konzervativizmus

Ha ilyen általános magatartás jellemző, az megmagyarázza a japán vállalatok termelékenységének válságát- mondja Rochelle Kopp, a japán interkulturális tanácsadó cég alapítója.

„Az amerikai munkavállalók sokkal termelékenyebbek, mert modern technológiát használnak.”

„Japán átállásnak bukása az analóg technológiáról a digitálisra azt jelenti, hogy a vállalatoknál jelentősen esik a termelékenység”- mondja egy külföldi férfi, aki több éve egy japán cégnél dolgozik.

„A japán IT részleg könyörtelenül konzervatív, és utálja, ha számítógépe a külvilághoz csatlakozik. Attól tartanak, hogy hackerek ellopják az adataikat.”

Annak ellenére, hogy a tech-szerető Japánról az a kép alakult ki, hogy mindent robotok irányítanak, sok japán vállalat szándéka nem az, hogy minden automata legyen, hanem hogy minden feladatot emberek végezzenek.

Ez a fajta hozzáállás pedig segíthet abban, hogy lejjebb vigyék a munkanélküliségi rátát. Persze ugyanekkor a termelékenységet is ez tartja lent.