A királypingvineknek sem jó az erős El Niño

Az 1997-es El Niñót – az eddigi legerősebb – követően a pingvinek szaporodóképes populációjának aránya 34 százalékkal csökkent. Ez nem sok jót sejtet a madaraknak a jövő évre, hiszen a meteorológusok szerint az 1997-es utáni legerősebb El Niño-val néznek szembe. Mivel pedig hasonló hatásokat várnak a klíma ilyen átalakulásától, a pingvineknek talán el kell költöztetniük kolóniáikat, ha életben akarnak maradni.

Bár a klímaváltozásról ismeretes, hogy egész lakókörzetükben fenyegető a pingvinekre, keveset tudni arról, viselkedésük mennyiben módosul a melegebb vizekben. A dél-indiai-óceáni Crozet-szigeteken élőknek – mintegy 700 ezer költőpár, a vadon élő populáció közel fele – a vízhőmérséklet csupán egyfokos növekedése életről és halálról dönt. A nyári hónapokban táplálék után kutatva kiúsznak az antarktiszi polárfrontig (nagyobb óceáni határvonal, ahol hemzseg az élet). De a régiót érintő szélsőséges klímaviszonyok folytán a front akár 130 kilométerrel is arrébb vándorolhat, megduplázva hazafelé tartó útjuk hosszát – állítja Charles-André Bost, az új vizsgálat vezetője.

Csapata 1992 és 2010 között tanulmányozta a pingvinek táplálékszerző útjait a szigeteknél. Eme időszak folyamán a polárfront helyzete évről évre változott. 1997-ben, az eddigi legerősebb El Niño során, az India-óceán déli részén a tengerfelszíni hőmérsékletek 1 fokkal meghaladták az átlagértéket, ezáltal a front helyzete 130 kilométerrel elmozdult, aminek óriási hatása volt a pingvinek életére. A következő évben a költőpopuláció egyedszáma 34 százalékkal csökkent.

A várakozások szerint az óceáni hőmérséklet a globális melegedés miatt emelkedni fog ebben az évszázadban. Bost szerint elképzelhető, a polárfront az évszázad végére olyannyira délre tolódik, hogy a pingvinek kénytelenek lesznek elhagyni lakókörzetük eme részét. Emellett viszont annak is fennáll a lehetősége, hogy az Indiai-óceán délebbi régióiban telepednek meg.