Alkalmatlanná válhat az emberi életre a Perzsa-öböl térsége

Ha a gázkibocsátások okozta üvegházhatást nem sikerül kordába szorítani, akkor a 10-20 évente jelentkező hőséghullámok a századfordulóra olyan intenzívek lesznek, hogy egy fiatal, életerős ember sem tud majd megküzdeni velük. Már a mostani nyarak legmelegebb hetei is nagyon veszélyesek az idősek és a gyerekek számára – mondja Jeremy Pal professzor a Los Angeles-i Loyola Marymount egyetemről. Ő a társszerzője annak a most megjelent tanulmánynak, amely a globális felmelegedés hatásait vizsgálja az emberi szervezetre.

Az emberi test úgy szabályozza a saját maghőmérsékletét, hogy az 37 fok körül legyen. A bőr ennél hűvösebb, 35 fok körüli. A kettő közti különbség segít abban, hogy ne forrósodjon túl a testünk a meleg és párás levegőben. De ha a nagy hőség magas páratartalommal párosulva elér bizonyos szintet, akkor a szervezet nem tudja hűteni magát, és túlhevül.

Ezt a küszöböt pedig már akkor átlépjük, ha 50 százalékos páratartalom mellett 46 fokot mérünk. Egy kicsit kisebb páratartalom, viszont magasabb hőmérséklet, vagy ennek a fordítottja esetében ugyanez a helyzet. Légkondi nélkül maximum hat órán át lehet ezt bírni, utána az emberi szervezet elkezd lekapcsolni – mondják a kutatók. Ilyen  körülmények között a szabadban végzett tevékenységek, például a mekkai zarándoklat szó szerint életveszélyessé válnak. De sokfajta munka is kockázatossá válik, például a szállítás, az építés, a mezőgazdaság vagy a halászat.

Ezt a vörös vonalat még nem léptük át, a Földön még sehol nem jelent meg a hőmérséklet és a páratartalom ilyen halálos kombinációja. De az idén, július utolsó napján nagyon közel jártunk hozzá: az iráni Bandar Mahshahrban – mondja Christoph Schar zürichi tudós. Aki szerint a nagy hőhullámok következményei az emberi szervezetre egyértelművé váltak, amikor 1995-ben Chicagóban, 2003-ban Európában, 2010-ben pedig Oroszországban szedett rengeteg áldozatot az extrém hőség. Egyedül Franciaországban 15 ezer haláleset volt a hőhullám számlájára írható 12 évvel ezelőtt, kormányzati adatok szerint.

A Perzsa-öböl környéke pedig “ideális” a fentebb leírt körülmények kialakulásához – figyelmeztetnek a szakértők. A tiszta kék égből érkező erős napsütés felszívja a Vörös-tenger és az Öböl sekélyebb vízeiből a párát, és a földfelszín közelében tartja azt. Ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig, akkor a századfordulóra a globális átlaghőmérséklet 4 fokkal nő, és extrém szárazság, halálos szuperviharok, tengerszint-emelkedés vár ránk. Amit aztán tömeges migráció és járványok követhetnek.