A grönlandi cápák is a szemetünket eszik
Német kutatók elsőként tárták fel, hogy a tengeri hulladék még a sarkvidéki vizekben is megtalálható.
Az Alfred Wegener Intézet szakemberei szerint, bár egyelőre nem tudni, hogyan jutott el ilyen messzire északra a hulladék, valószínűleg újfajta veszély elé állítja a helyi tengeri élővilágot. Műanyag hulladékot kimutattak már a rezidens tengeri madarak és a grönlandi cápák gyomrában is. A vizsgálatról a Polar Biology folyóirat számolt be.
A szennyezés mértékének feltárásához a kutatók egy expedíció keretében jégtörőjükkel eljutottak a Fram-szorosig, a Kelet-Grönland és a Svalbard között fekvő területig. Melanie Bergmann és csapata 2012 júliusában a hajó hídjáról és helikopterről végezte a „hulladékszűrést” összességében 5600 kilométeren: mintegy 31 darab műanyagot találtak.
Bár a szám alacsonynak tűnik, megerősíti, hogy a félreeső Jeges-tengeren is jelen van az emberi eredetű hulladék. Szavai szerint, mivel a 18 méter magas hídról és a levegőből vizsgálódtak, csak a nagyobb darabokat észlelték, ennélfogva a szám valószínűleg meg sem közelíti a valós értéket.
A Fram-szorosban észlelt hulladék talán egy hatodik szemétszigetből származik, amely a számítógépes modellek szerint a Barents-tengeren formálódhat. Az ilyen szemét-felhalmozási zónák akkor jönnek létre, amikor a lebegő hulladék nagyobb mennyiségét befogják az óceáni áramlatok, majd az örvényrendszerek hálózatában koncentrálódnak.
Jelenleg öt nagy hulladékszigetről van tudomásunk, a feltételezett, Barents-tengeri hatodik valószínűleg születésének korai fázisában van. Bergmann úgy hiszi, Észak-Európa sűrűn lakott, part menti régiója táplálhatja. Nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy a sarkvidéki tengeri jég zsugorodása is szerepet játszik létrejöttében, hiszen egyre több hajó merészkedik északabbra a tőkehalakat követve.
Egy korábbi tanulmányában szemügyre vette a sarkvidéki tengerfenékről készült fotókat, amelyeken szintén műanyagot, üveget és egyéb hulladékot keresett. Következtetései szerint a tízéves időtartamban a hulladék mennyisége megduplázódott a mélyben, sűrűsége a Fram-szoros mélyén 10-100-szor nagyobb, mint a felszínen.
A sarkvidéki vizekben lebegő hulladék különösképpen káros a felszíni vizekből táplálkozó tengeri madaraknak. Egy friss tanulmány szerint a Spitzbergákon az Isfjorden-fjord közelében, a vizsgált északi sirályhojszák mintegy 88 százalékának testében megtalálható a műanyag. Ezek a madarak egész életüket a tengeren töltik. Még a grönlandi cápák is lenyelik a hulladékot: a Grönlandnál befogott cápák 8 százalékának gyomrában mutatták ki jelenlétét.
Fotó: Wikipedia