Megölnéd-e a csecsemő Hitlert? A New York Times kérdez
Sokat boncolgatott kérdést tett fel a New York Times Twitterén a követőinek: megölnéd-e a csecsemő Hitlert, ha lehetőséged adódna rá? Ezzel pedig elég nagy felháborodást váltott ki. Mindenesetre a válaszadók 42%-a igennel, 30%-a nemmel, a maradék 28% pedig nem tudommal felelt. De vajon mi történik, ha jobban megvizsgáljuk a kérdést? A Vox magazin válaszol:
A New York Times részletekkel azonban nem segített a kérdés eldöntésében. Hiszen ha megpróbálunk elég egyszerűen hozzáállni a dologhoz, akkor a kérdés a következő is lehetne: morálisan helyes döntés-e kioltani egy ember életét 40 millió másikért? Erre valószínűleg a legtöbben igennel válaszolnának. A probléma akkor kezdődik, ha közelebbről vizsgáljuk a témát.
Kezdjük talán az időutazás kérdésével. Itt nem is a dolog fizikai, hanem elméleti kivitelezhetőségéről van szó. A Novikov-féle konzisztens világok koncepció mentén haladva például lehetetlen lenne megváltoztatni a múltat. Erre a legszemléletesebb példa a nagyapa-paradox. Ha valamiért visszamennénk az időben, és megölnénk a saját nagyapánkat még azelőtt, hogy apánk vagy anyánk megfogant volna, akkor saját létezésünk lenne logikailag lehetetlen.
Így aztán csak akkor lehetséges az időutazás, ha az utazás során történtek alapvetően is részei a múltnak.
Ám inkább tegyük félre az időutazást, hiszen anélkül is elég nehéz dolgunk van Hitler megölésének morális kérdésével kapcsolatban. Mi történik ugyanis akkor, ha megtesszük? Honnan tudhatjuk, hogy nem zúdítunk ezzel még a második világháborúnál is nagyobb pusztulást a világra? Persze előfordulhat, hogy egyszerűen kimarad a holokauszt és a világháború, de mi van, ha az általunk ismert náci Németországnál is halálosabb gyilkoló gépezetet indítunk útjára? Erről szól Stephen Fry novellája, a Making History. A történet során visszamennek az időben, és nemzésképtelenné teszik Hitler apját, így viszont valaki más “veszi át a helyét”, aki nem rendelkezik olyan karakterhibákkal, mint ő, így könnyebben jut előre, és végül véglegesen uralma alá hajtja egész Európát.
Így aztán elég kényes területre érkeztünk, hiszen végtére is – a megfelelő információ hiányában – képtelenek vagyunk megmondani, hogy vajon mikor cselekszünk helyesen. A New York Times Twitter-felelőse feltehetőleg nem volt tisztában azzal, hogy micsoda ellentmondás rejtőzik a feltett kérdésben.
Fotó: Wikipedia