A krokodilok alvás közben is éberek
Ausztrál kutatók feltárták, hogy a krokodilok egyik szemüket nyitva tartják alvás közben környezetük megfigyelésére.
A melbourne-i La Trobe Egyetem csapata és német kollégáik három sós vízi krokodilt fogtak be a tesztek elvégzésére, eredményeikről a Journal of Experimental Biology folyóiratban számoltak be.
A hüllőket elhelyezték egy hatalmas akváriumban, és egész nap filmezték őket. Kiderült, hogy felnyitották egyik szemüket, ha a víztartályt mesterséges stimuláció érte.
John Lesku, a vizsgálat vezetője kifejtette, egy embert állítottak 10 percre az akvárium mellé. „A hüllők azonnal reagáltak és folyamatosan szemmel tartották őt egyik szemükkel. Miután elhagyta a helyiséget, a krokodilok továbbra is figyelték utolsó tartózkodási helyét, míg másik szemük zárva volt. Mindez azt sugallja, hogy a madarakéhoz hasonló agyi aktivitásuk van” – magyarázza.
Más állatoknál – úgymint madaraknál, delfineknél, rozmároknál, fókáknál és hüllőknél – már feltárták a biológusok által „féloldalas mélyalvásnak” nevezett folyamatot, ami lehetővé teszi, hogy az állat agyának egyik féltekét „lekapcsolja”, míg a másikat ébren tartsa.
A kutatók ezt követően újabb stimulációt vetettek be: fiatal krokodilt helyeztek a tartályba. Kimutatták, hogy az idősebb egyedek szunnyadás közben is éberen figyelték. A németországi Max Planck Ornitológiai Intézet szakemberei már korábban feltárták ezt a viselkedést nílusi krokodiloknál és kajmánoknál is.
Lesku szerint mindez arra utal, hogy a jellegzetesség nemcsak egy krokodilfajra korlátozódik. “Felnőttkorban is megmarad, vagyis a lesből támadó ragadozó, bár látszatra mozdulatlan, valójában nagyon is éberen kutatja lehetséges zsákmányát. Ha egy állat a folyópartra merészkedik, a krokodil azonnal felébred, és támad” – tette hozzá.
A kutatás következő lépése annak megerősítése, hogy a hüllők nemcsak nyitva tartják egyik szemüket, hanem fiziológiai értelemben valóban félig alszanak. Lesku elmondása szerint ehhez elektrofiziológiai mérésekre lesz szükség, hogy megfigyelhessék a krokodilok agyhullámait.
A féloldalas alvás felfedezése eme hüllőknél ráadásul a képességet az evolúciós családfa egy újabb ágára helyezi. Olybá tűnik, hogy az ember és a szárazföldi emlősök lassan magukra maradnak az igazi mélyalvást illetően. Lesku szerint az eredmények némi bizonyítékot nyújtanak rá, hogy az ember alvási módja evolúciós értelemben újfajta folyamat lehet.
A fél agyféltekés alvás szavai szerint a hüllők és madarak közös ősénél alakulhatott ki, a tengeri emlősöknél pedig tőlük függetlenül, de az is elképzelhető, hogy a madarak, hüllők és emlősök még távolabbi őse tett szert a képességre, mielőtt az ősi szárazföldi emlősök elveszítették azt.