Nagyot lép Egyiptom a demokrácia útján
A külföldön élő egyiptomiak kétnapos szavazásával megkezdődtek szombaton az egyiptomi parlamenti választások.
Elsőként Új-zélandon és Ausztráliában nyitották meg kapuikat a szavazóhelyiségek, egyiptomi idő szerint – az időeltolódás miatt – már péntek este. A legfelsőbb választási tanács adatai szerint a bejegyzett szavazók világszerte 139 külképviseleten járulhatnak az urnákhoz. A testület biztonsági okokra hivatkozva az egyes országokban, például Jemenben, Szíriában és Líbiában nem adott engedélyt a voksolás megtartására.
A több mint 90 milliós észak-afrikai országnak körülbelül 55 millió bejegyzett, szavazásra jogosult polgára van.
A mostani voksolással teljesül annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben utolsó szakasza, amelyet Mohamed Murszi iszlamista elnök 2013. július 3-i elmozdításakor az akkori hadsereg-főparancsnok és védelmi miniszter, Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök jelentett be.
Az említett átmeneti időszak első lépcsőjét a tavaly januári népszavazás alkotta, amelynek eredményeképpen hatályba lépett az iszlamista rezsim alatt született alkotmány jelenleg érvényes, módosított változata. A második szakasz a tavaly májusban rendezett elnökválasztás volt, amelyből maga Szíszi került ki győztesként.
A legnépesebb arab állam tizennégy kormányzóságában október 18-án és 19-én, a másik tizenháromban pedig november 22-én és 23-án tartanak parlamenti választásokat. Az országhatárokon kívül a második választási forduló november 21-én és 22-én lesz.
Szíszi eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot, amelyeket egy működő parlament ellensúlya nélkül hozhatott meg, ugyanis a törvényhozás alsóházát a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta. A felsőházat, a Súra Tanácsot egy évvel később oszlatták fel. Az új alkotmány egykamarás parlamentet ír elő.
A választásokat eredetileg tavaszra tervezték. Alig több mint két héttel a kitűzött időpont előtt azonban felfüggesztették a voksolást egyebek mellett azért, mert a választási körzetek határvonalait szabályozó törvénycikket alkotmányellenesnek ítélték.
A választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék helyekre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.
Az induló pártok és koalíciók négy körzetre állíthattak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 237 választási körzetet alakítottak ki. A legfelsőbb választási tanács 5420 egyéni jelöltet hagyott jóvá. Az új parlament még idén decemberben összeül.
Fotó: Wikipedia